Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
daság, vetésforgó, gőzmalom, gőzerővel működő szeszgyár, üzemterv szerint kezelt erdők stb.) kiválóan működött.73 Bár kétségtelen, hogy Kund Béla 1894. évi orvvadászok általi meggyilkolása, majd az azt követő hitbizományi öröklés miatt voltak nehézségei a Kundoknak, de még a két háború közötti időben is, amikor a nagybajomi Igmándy Aladár volt a hitbizományi gondnok, jól működött a gazdaság.74 Egy másik híres bérlő, majd később földbirtokos volt a Nádosy família. A család felemelkedése Nádosy István kereskedőhöz kapcsolódik, aki az 1820-as években Győrből a gyorsan fejlődő Pestre telepedett át, ahol posztókereskedést nyitott, amely a későbbiekben sikeres vállalkozássá vált. 1840-ben jogot kapott a nádasi előnév viselésére. Széchenyi és Kossuth barátja, 1848-ban a Pesti Ipartestület szervezője és választmányi tagja volt. Élete során az evangélikus egyház nagy támogatója volt.75 Két fia, István és Kálmán Dél-Dunántúlra telepedett át, ahol a csődben lévő Esterházy-hercegi vagyontömegből 1861-ben 30 évre bérbe vették a mintegy 11 ezer holdas szentlőrinci uradalmat.76 A bérlők kezdetben Szentlőrincen laktak, pár évvel később viszont az uradalom északi részén fekvő Helesfán építettek egy kastélyt. Jelentős fejlesztések és beruházások eredményeképpen a birtokot mintagazdasággá tették. István korai halála után Kálmán vitte tovább a bérletet. Nádosy Kálmán köztiszteletben álló, elismert agrárszakemberré vált. Társadalmi beilleszkedését elősegítette házassága is: felesége Jeszenszky Mária, aki a Helesfa melletti bükkösdi és megyefai középbirtokos családból származott. Gyermekeik kiházasításával a Nádosyak rokonságba kerültek a környék birtokosaival, így a Jeszenszky, a Fornszek, a Thassy, a Kämmerer, a Folly és a Kacskovics famíliákkal. Nádosy törekvő, gazdasági újításokat kereső és alkalmazó vállalkozó volt. Kihasználva az 1880-as évek elejéig tartó konjunkturális lehetőségeket, számos területen ért el figyelemre méltó eredményt. Borai kiválóak voltak: a termékek az Országos Közpince segítségével a legtávolabbi helyekre is eljutottak. Nádosy Kálmán Pécs városában, Baranyában és Somogybán egyre több gazdasági köztevékenységet végzett. Nádosy 1877-ben Pécsett feleségével együtt házat vásárolt. Az 1888. évi Pécsi Országos Kiállítás Végrehajtó Bizottságának elnöke, 1887—1892 között a Baranya megyei Gazdasági Egyesület elnöke volt.77 A szervezeten belül szorgalmazta az egyoldalú szántógazdálkodás megváltoztatását. Elnöke volt a Baranya megyei Lótenyésztési Bizottságnak, egyik alapítója, később elnöke a Pécsi Sertéshizlaló és Áruraktár Rt.-nek. Szervezője és támogatója volt a Kaposvár-Szigetvár vasút létrehozásának, amelyben — hiszen birtokai a közelben feküdtek — erősen érdekelt is volt. Az Esterházy-bérlet lejártakor (1891) a nagybérlő már 60 éves volt, s ekkor már a békés öregkori megélhetés lehetőségét kereste. Esterházy hercegtől földet vásárolt Helesfán, majd pedig 1892-ben a Biedermannoktól a Helesfától nem messze lévő Al73UJVÁRY 1914. 338. 74GŐZSY 2003. 112. 75Nádosy István életéhez lásd: Vasárnapi Újság, 1864. június 19. (25. szám) 1-2. 76NYULÁSZYNÉ STRAUB ms. Melléklet a bérleti szerződésekről. 77 Pécsi Napló, 1913. június 15. 262
