Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

3. Evangélikusok a 18-20. században

máskeresztúron, illetve a már Somogyba eső Görösgalpusztán.78 A 19. század végén már 4230 kát. holddal rendelkezett.79 Gondolva az öröklés és a birtokátadás kérdésére, helesfai birtokán egy másik kastélyt is épített.80 Adataink szerint 1901 után a gazdálkodástól visszavonult, birtokát átadta idősebb fiának, Eleknek.

De ezek mellett társadalmi szerepvállalásai is segítették a betagolódást. Apja és bátyja nyomdokain járva támogatta az evangélikus egyházat. 1867—1901 között a pécsi ágostai hitvallású Evangélikus Egyházközség világi elnöke volt, s ennek során anyagilag és szervezéssel is segítette egyházát.81 Egyéb karitatív tevékenységéről is tudunk: így például adományokkal támogatott szaktudományos folyóiratokat. Tagja volt Baranya megye Közgyűlésének, 1887-ben második volt a virilis listán. Mindennek megkoronázásaként 1889-ben „a kémügyek terén s^er^ett érdemei elismeréséül” királyi tanácsosi címet kapott,82 1891-ben pedig közéleti tevékenységéért megkapta a Ferencz József rend lovagkereszt j ét.83

Evangélikus nagybirtokosok a Dél-Dunántúlon

Ha nem is nagy számban, de előfordultak Dél-Dunántúlon evangélikus nagybirtokosok is. Közülük először Lelbach Keresztélyt (1860—1934), a nagyatádi uradalom tulajdonosát említjük meg. A Lelbach családnak sokáig semmi köze nem volt a térséghez, működésük a bácskai területre korlátozódott. Tagjaik között kereskedők és földbirtokosok egyaránt előfordultak. A 19. század második felében azonban egyre több, főleg bácskai katonacsalád jelent meg Baranyában és Somogybán.84 Lelbach Keresztély 1905-ben vette meg az addig igen viszontagságos sorsú nagyatádi uradalmat. Hajdan a Czindery-családé volt, de azt korábbi családi adósságok miatt 1823-ban el kellett zálogosítania, így az a Zala megyei Csuzy család birtokába került.85 A Csuzyak az 1850- es években továbbadták, s több tulajdonosváltás után került Lelbach tulajdonába. Nagyatád nagyközség viszonylag jó helyen feküdt, a somogyszobi vasútállomáson keresztül csadakozhatott az országosan is fontos vasutakhoz; járási központ volt számos hivatallal, postaállomással, távíróval, vásártartási joggal rendelkezett. Jelentős ipari fejlődés ment végbe a századforduló környékén Nagyatádon, több nagyobb méretű üzem is alakult. 1903-ban artézi kutat fúrtak, s a melegvízű forrásra épülhetett a gyógyfürdő. Nagyatád népessége 1910-ben elérte a 4000 főt, a lakosok főleg római katolikusok voltak.86 Nagy kiterjedésű és minőségi gazdálkodást folytató uradalmak

78 KAPOSI 2014. 31.

79 GAZDACÍMTÁR 1895. 73. és 109.

80Az ún. Nádosy-telep kastélyait jelenleg szociális otthonként hasznosítják. Áll még a görösgaü kúria is.

81BALDAUF 1926. 43-45.

82BFL Király személye körüli miniszter levéltára. Elnöki iratok. No. 69151. Év. 1889. Iktató szám: 109.

“KAPOSI 2014. 32.

“Lásd például: LELBACH 2011. családtörténeti eseteit.

“KAPOSI 2012. 57.

86REISZIG 1914.114.

263