Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
Az evangélikus földesurak csoportjai a dél-dunántúli területen A régóta itt élő, törgsökös családok Három esetet említünk közülük. Az egyik aló. századtól lutheránus vései Véssey-csa- lád. A Hunyadiak kora óta bírták a Somogy vármegyei Vése falut, illetve a mellette lévő néhány pusztát, valamint az 1730-as évektől övék volt Szőkedencs is. Érdekes, hogy a 18. századig négy generáción át csak egy-egy férfitagja volt a családnak. A vármegye életében alig szerepeltek, megyei megbízatásokhoz sokáig nem nagyon jutottak; majd csak a 18. század végétől sikerült pozíciókhoz jutni. Véssey Ferenc 1817—28 között Marcali járás főszolgabírója; Véssey Lajos 1843-ban a vármegye főjegyzője volt.14 A 19. században Véssey Mihály gyermekei révén (3-3 fiú és leány) már több ágon szaporodott tovább a család. A család somogyi birtokai férfiágon, a Vas megyei földek pedig leányágon öröklődtek tovább. Mivel evangélikus vallásúak kevesen voltak So- mogyban, ezért házassági kapcsolataikban inkább a nyugat-dunántúli vármegyék felé orientálódtak. A Véssey család tagjai egyházmegyéjükben szinte az egész 19. századon át ellátták az egyházmegyei felügyelői funkciót: 1814-ben Véssey László kezdte, az utolsó pedig Véssey Mihály (1889—1890) volt e szerepkörben.15 Vése és Szőkedencs jó talaj adottságokkal rendelkező, nagy határú települések voltak, a hozzájuk tartozó földek 1806-ban összesen 8005 magyar holdat tettek ki, amelynek birtoklásával a Véssey família a jómódú középbirtokossághoz tartozott.16 Vésén több földesúri épületük volt, a régi kastély mellett a 19. század második felében egy másikat is építettek. Vése faluban a vallási türelem jegyében a három nagy vallás (római katolikus, evangélikus és református) képviselői egyaránt jelen voltak a faluban. Az evangélikus templomot nagyon hamar, már 1785-ben megépítették, s 1872-ben a Vésseyek és a niklai Berzsenyiek támogatásával átalakították. Az evangélikus templom mellé iskola is épült, először valószínűleg fából, majd különböző beavatkozások után 1878-ban Véssey Mihálynak köszönhetően két tantermes iskolát emeltek. 1910-ben az 1800 fős lakosság több mint fele evangélikus vallású volt. Vése gazdasági fejlődése szempontjából lényeges volt, hogy nem messze feküdt egy helyi érdekeltségű vasút Böhönye állomásától, így a majorság termékeinek forgalmazása nem okozott gondot. A háború előtt volt a községben hitel és tej szövetkezet, egy nyersolaj motoros malom és egy gőzmalom. Szőkedencs fénykora is a dualizmus időszakára esett. A Vésseyek 1856-ban Szőke - dencsben kastélyt építettek.17 1872-ben megszerezte Felsőzsitfát (ma Somogyzsitfa), a mellette lévő Szőcsény-pusztával együtt.18 Szőkedencsen az evangélikus templomot 1861-ben építették föl. A tulajdonos, Véssey Sándor 1880—1900 között a Főrendiház tagja volt. A szőkedencsi birtok fontos gazdasági egységgé vált. A 19. század vége felé 14BARANYAI 1914. 632-633. 15 Felsorolásukat lásd: MESTERHÁZY 1932. 36. ,6MNL SMLIV. 1. h. 39. doboz, Ö 283. 1806. év. nREISZIG 1914. 160. 18 Véssey Sándorról lásd: Evangélikus Orálló. 1909. június 17. 253
