Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

3. Evangélikusok a 18-20. században

a família híres tagja, Véssey Ferenc gazdálkodott Szőkedencsben, akinek kezében a birtok valóságos mintagazdasággá vált. Gazdasági és üzemrendszere négyestől hetesig terjedő vetésforgó; lóállománya 36 darabból, szarvasmarhaállománya mintegy 200 darabból állt. Jelentős juhászata volt a földesúrnak (2500 merinó birka 50 tenyészkossal).19 Nagyüzeme rendelkezett gőzcséplőkészlettel, volt egy kévekötő- és egy marokrakó aratógépe. Levédendő és hosszú távon biztosítandó a tulajdont, 1885-ben Véssey Sándor a felsőzsitfai birtokból (3800 kát. hold), Véssey Mihály pedig a Vésén megmaradt ingadanaiból (900 kát. hold) hitbizományt alakított.20

A régóta helyben lakókra a másik példánk a kötcsei Antal-família. A família a Kelet- Somogyban lévő Kötcse településen a 17. század utolsó harmada óta jelen van. Kötcse faluhoz tartozott még Csicsal, Pocze és Tómé puszta is. A falu és három pusztája min- tegy 8200 holdas területtel bírt.21 Az Antal család a török elleni felszabadító háborúk során szerzett katonai érdemeiért juthatott hozzá ehhez a birtokhoz. Nemcsak Somogybán, hanem a Zala megyei Dörgicsén is voltak földjeik.22 A 18. század első felében lutheránus csoportok költöztek Kötcsére és a mellette lévő településekre; az evangélikusok Pfalzból, Türingiából és Elzászból, illetve Lotaringiából érkeztek, illetve másodlagos telepítések révén sokan jöttek a szomszédos tolnai területekről is. A lutheránusok mellett voltak református és katolikus lakói is a falunak. Az evangélikusoknak a veszprémi püspök erőszakosága miatt három évtizeden keresztül sok nehézséggel kellett szembenézni, de végül 1776-ban felépíthették iskolájukat. Templomuk 1797—98-ban épült föl, a katolikusoknak és a reformátusoknak csak imaházuk volt a faluban.231814-ben a kötcsei evangélikusok lélekszáma 528 volt (mellettük 198 református, 160 katolikus és néhány zsidó vallású személy élt a községben). A gyülekezethez Őszödről 22, Szóládról 6, Kerekiből 8, Csepelyről 7 lélek tartozott. Összesen 571 személy alkotta az egyházközséget. Barabás István tanító keze alá a téli időszakban 28 fiú és 22 lány tanuló járt.24 A falu a 19. század során alapvetően (1910-ben a lakosság 80%-a, vagyis 964 fő) evangélikus maradt.25

Érdekes esete volt kora nemesi társadalmának az Antal família, aminek legfontosabb oka a leszármazásban kereshető. A kötcsei birtokot a férfi és leányágak között egyforma méretben osztotta meg a családfő, így mivel Antal Jánosnak fiai mellett három lánya is volt, hamar megjelentek más nemesi famíliák a birtoklásban. A családi birtok 1780-ig osztadan maradt.26 A 19. század elején a kötcsei birtokot már öt egyenlő részben mérték föl, ahol Antal István, a többi Antal testvér, Paiss Boldizsárné, a

,9UJVÁRY 1914. 342.

20 HIRSCH 1893. 30-36.

21MNL SMLIV. 1. h. 39. doboz, Ö 283. 1806. év.

22 Az Antal családhoz lásd: CSEPINSZKY 1996. 707-724. adatait.

23REISZIG 1914. 99-100.

24 http://www.szombathely-lutheran.hu/egyhaztortenet/egyhazkozseg-41.html

25 NÉPSZÁMLÁLÁS 1910. 37. alapján.

“BARANYAI 1914. 605.

254