Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
ben 196 lelket, 1875-ben pedig már 425 lelket számlált a gyülekezet. Imaházukhoz 1900-ban a hívek tornyot építettek és két új harangot vásároltak.82 A község története az idők folyamán szorosan összefonódott a szomszédos Szil sorsával. Szil83 betelepítése szintén Hunyady Ferenc nevéhez köthető. A hagyomány szerint az első telepes Johann Wolf és családja volt, akik Döröcskéről érkeztek. Az idősebb generáció szerint a Tolnából áttelepült Traubert család volt az első német lakos a községben. Hunyady Ferenc Tolnában, később Baranyában is hirdetményt tett közzé, mely szerint telepeseket fogadna szili birtokán.84 Ennek köszönhetően telepedett át 1833-ban 43 család a környező helységekből, de már a telepítési akció előtt is érkeztek ide kevés számban németek.85 Az 1834-es év különösen nehéz volt a lakók számára, ugyanis a teljes évi termény a rossz időjárásnak köszönhetően elveszett, emiatt a sokan elvándoroltak a faluból. Mihael Treuter tanító, aki ekkor az egyházközség vezetője is volt, rábeszélte őket a maradásra. E cselekedete révén vált a 19. századi német tanítók példaképévé.86 Ugyanebben az évben szerveződött egyházzá és csaüakozott a döröcskei anyaegyházhoz.87 1839-ben a magtárat fatornyos templommá alakították át. A kőtemplom 1850-ben épült fel, melyet 1859-ben szenteltek fel. Papja nem volt a közösségnek, ezért először az ecsenyi majd a döröcskei lelkész járt hozzájuk istentiszteletet tartani. Az iskola felállítását a földesúr is támogatta földadománnyal, amely 1878-ra épült fel.88 A 19. század második felében lassan gyarapodott a közösség, 1875- ben 566 főt tartottak nyilván, az iskolában pedig 80 gyermek tanult.89 Ecsenyben 1759—1760-ban telepedtek le a németek, főleg Tolnából, de Somogy német falvaiból érkeztek ide, körülbelül 25 család. Az első években a keresztelést és az esketést a mocsoládi református lelkész végezte. Istentiszteletre és úrvacsorára viszont Tabra jártak. 1784-ben önálló anyaegyházzá alakultak, Mocsolád, Edde és Toponár filiákkal és ugyanebben az évben érkezett első lelkészük, Ratkóczy Sámuel is. 1785-ben épült fel az első templomuk, a parókia, valamint az iskola.90 Az első egyházlátogatás jegyzőkönyvéből megtudhatjuk, hogy 1814-ben Ecsenyt 455 lélek lakta. Legtöbben evangélikusok vallásúak, de katolikusok és reformátusok is éltek itt vegyesen. A gyülekezethez tartozó fíliák lélekszámáról is pontos képet kapunk: Mocsoládon 90 fő, Toponáron 73 fő, Vámoson 60 fő, Eddén 10 fő, Polányban 17 fő, Fiadon 12 fő evangélikus vallású élt. Az istentiszteletet német nyelven tartották, kivéve sátoros ünnepen, mert akkor magyarul is. Úrvacsorával minden újhold vasár82JÁNI 2005. 104. 83 A település elnevezése 1908-tól Somogyszil. 84MAREK 2005. 97-98. 85 MAREK 2005. 100. “SZITA 1993. 73. 87JÁNI 2005. 102. 88 MAREK 101-102. 89JÁNI 2005. 102. 90JÁNI 2005. 91. 232
