Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
napján, máskor kívánságuk szerint élhettek. Az iskolamestert ekkor Lévay Lászlónak hívták és 45 gyereket tanított. A parókia barátságtalan kinézetű volt, az iskola falai omladoztak. Temploma az út mellett, a falun kívül, magas dombra épült, rajta két harang volt, az egyik 1791-ből, a másikon nem volt látható évszám.91 A templomot 31 évig felavatás nélkül használták, majd 1816-ban felszentelték. Az ünnepségen Horváth József döröcskei, Laky János kötéséi és Liguszti Pál bábonyi prédikátor is reszt vett. Az ünnepi prédikációt magyarul és németül tartották.92 A püspök 1820-ban tett második egyházlátogatásából megtudhatjuk, hogy a gyülekezethez 586 lélek tartozott. Harangozó hiányában a harangozást a tanító végezte, de fizetést nem kapott érte. Minden vasárnap délelőtt és délután volt istentisztelet, hétköznap viszont nem, mert a lakosok a templomtól nagyon messze laktak. A parókiát a legutóbbi látogatás óta felújították, új istállót, pajtát és fészert is építettek mellé. A filiák közül Mocsoládon 93, Toponáron 80, Vámoson, 111, Polányban 17, Eddén 10, Fiadon 12 lélek volt evangélikus.93 Kis János 1829-ben tartott harmadik egyházlátogatására a gyülekezet lélekszáma 688-ra emelkedett. 1824-ben új iskola és tanítólak épült, a korábbiak helyére, melyek a tűzvész áldozatául estek. Templomukat a bedőlés veszélye miatt a hatóság bezáratta, ezért 1842-ben új templomot kezdtek el építeni, mely 1843-ra készült el. A nehéz anyagi körülmények miatt csak 1852-ben avatták fel. 1896-ban a renoválás során az épület tetejére a császári korona helyett kereszt került.94 A gyülekezet száma a 19. század második felében tovább nőtt. 1875-ben az anyaegyházban 825 lelket számláltak, az egyházközségben a fiókegyházakkal és szórványokkal együtt összesen 2127 lelket tartottak nyilván. 1884-ben a gyülekezet iskolája és a tanítólak tűz martaléka lett, de még ugyanabban az évben újat építettek helyette. A tanulói létszám annyira megnövekedett, hogy 1892-ben új tanterem felállítására és új tanító alkalmazására lett szükség.95 Toponáron és Eddén megtelepedett német családokról nincs pontos adatunk, csak hogy kisebb számban érkeztek, ezért hamar elmagyarosodtak.96 Vámosra97 1790-ben és 1813-ban telepedett le 20 német család, akik Tolnából és Baranyából jöttek. A gyülekezetüket 1814-ben szervezték meg és az ecsenyi anyaegyházhoz csadakoztak. Először egy szalmatetős templomot építettek, majd 1860-ban egy tágasabb palatetős templomra cserélték, mely egészen 1938-ig állt. 1860 körül építették az iskolát is. 1858-tól választott tanító szolgált a közösségben és ettől kezdve vezetik a gyülekezet anyakönyveit. A tanító működésének következtében lelkészi szolgálattal tar91 Szuperintendensi látogatás ECSENY 1814. 104—106. 92JÁNI 2005. 92. 93Szuperintendensi látogatás ECSENY 1820. 37—38. 94 BŐSZE 2000. 145. 95JÁNI 2005. 94. 96SZITA 1993. 72. 97 A település elnevezése 1908-tól Somogyvámos. 233
