Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
Magyarország (%) Baranya (%) Pécs(%) Görögkeleti 4 3,27 0,32 Unitárius n. a. 0,02 0,05 Baptista n. a 0,24 0,18 Izraelita 5 0,82 4,45 Egyéb n. a. 0,06 0,06 Ebben a katolikus többségű városban és megyében kellett a kisebbségű reformátusoknak iskolájukat fenntartani és tanulói létszámukat növelni. A pécsi reformátusok bár számarányukban kevesebben voltak, de mégis jelentős szereppel bírtak az iskola Pécsre költöztetésében. 1926 decemberében Sallay István, hitoktató lelkész és cserkészparancsnok a pécsi református gyülekezet presbiteri ülésén indítványozta, hogy a siklósi polgári leányiskola Pécsre helyezésében a presbitérium indítson mozgalmat. Halasy-Nagy József, a pécsi református gyülekezet presbitere (1924—1940) az Erzsébet Tudományegyetem rektora majd tanára14 szerint az állami kultuszpolitika Pécsett állami leánylyceum létesítését szorgalmazta, s emellett arra törekedett, hogy a pécsi városi polgári leányiskolát és fiúiskola fenntartását átvegye, így »meggondolandó, hogy a kultuszkormány merje-e támogatni egy Pécsre helyezett felekezeti polgári leányiskolát és nem sokkal szívesebben támogatja-e ezt, ha Siklóson marad. Nem jobb volna-e, ha tisztán a leányinternátus megvalósításáért indítanának mozgalmat, melynek létesítése elsőrangú érdeke egyházunknak. Es ha az internátus az egyház tulajdona lenne, vagy a pécsi társadalmi összefogás gyümölcse, mindenképpen kívánatos és sürgős ügye Baranyai és Pécs reformátusságánakP15 * Ennek ellenére a gyülekezet presbitériuma „meleg rokonszenvvelfogadja ezj a gondolatot és a maga részéről minden tőle telhetőt megtesz, hogy az intézet jövője és felvirágoztatása minél inkább biztositassék mAz intézmény Pécsre helyezésről való az igazgatótanáccsal való tárgyalásban a Halasy-Nagy Józsefet és Varga Nagy Istvánt a gyülekezet gondnokát valamint Sallay Istvánt jelölte ki a pécsi presbitérium. 1928-ban Nyáry Pál, a pécsi református gyülekezet első lelkésze lett az egyházmegye esperese, és ettől kezdve intenzívebbé vált a siklósi intézmény Pécsre költöztetésének folyamata.17 Az esperes levélben kért segítséget Pécs polgármesterétől, Nendtvich Andortól az intézmény áthelyezése ügyé14 HALASY-NAGY JÓZSEF (1885-1976) a Pécsre költözött Erzsébet Tudományegyetem rektora 1923- 1924-ben. Számos tisztséget töltött be a pécsi tanári évei alatt: az ETE BNYTK Filozófia Intézet igazgatója (1921-1940), a ETE Könyvtár igazgatója (1923-1924), az ETE BNYTK dékánja (1927- 1928, 1935-1937) az ETE Pedagógiai Intézetének igazgatója (1935—1937), az ETE BNYTK Középiskolai Tanárképző Intézet igazgatója (1935—1940). (LENGVÁRI 2015. 81.) 15BREL C 88. b. Pécs-belvárosi ref. egyházközség iratai. Jkv. Pécsi ref. gyülekezet presb. jkv. 1919. május — 1928. november. 466. ,6BREL C 88. b. Pécs-belvárosi ref. egyházközség iratai. Jkv. Pécsi ref. gyülekezet presb. jkv. 1919. május — 1928. november. 467. 17BREL A. I. b. FBREM kgy. jkv. Harkány, 1924. szeptember 10. Siklós, 1924. 25. 203
