Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
ben. E levélben érveket sorakoztatott fel amellett, hogy milyen előnnyel járna a Siklósi Református Polgári Leányiskola és Internátus Pécsre való áthelyezése. Első helyen említette azt a lehetőséget, hogy a polgári iskola később nyolcosztályos leánylíceummá szervezhető, hiszen kevés volt Pécsett a leányintézet. Túlzsúfolt volt a város leány- polgárija is, és a zárdái iskolákban más vallásúak nehezen juthattak be.181912-től érettségit adó felső kereskedelmi iskola működött Pécsett a leányok számára, de továbbtanulni ezzel csak a kereskedelmi akadémiákon lehetett. így ez az iskolatípus kevésbé szolgálta a magasabb műveltség megszerzésére és továbbtanulásra törekedő leányok igényét, mivel „az általános műveltség mellett leginkább szakmát kívánt adni a nők számára.”19 20 Pécs iskoláiban a református vallásúak számát a 4. ábra mutatja az 1925/26. tanévben. (4. ábra) 4. ábra: Pécsett a nem református iskolába járó, de református hittanból vizsgát tett leányok szarna iskolák sprint 1925/26. tanévben főf° 85 Nendtvich Andor polgármesternél, az evangélikus gyülekezet oszlopos tagjánál, az első Pécsre betelepülő protestáns család leszármazottjánál meghallgatásra került Nyáry Pál kérése. A város egy ingyen telket ajánlott fel az iskola megépítése céljára.21 Az egyházmegye közgyűlésén végül úgy határoztak, hogy a „szegénységük miatt” kész 18MNL BaML IV. 1407. e. Pécs város polgármesterének iratai. C 1062/1932. 1150/1929. Nyáry Pál levele Nendtvich Andor polgármesterhez. 19NAGY A. 2011. 20BREL A. I. b. FBREM kgy. jkv. Mohács, 1926. szeptember 8. Pécs, 1926. 61-62. 2IMNL BaML Pécs szabad királyi város kgy. 1/1930. sz. határozata. 204
