Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
tette a térségben betöltött gazdasági és kulturális szerepét. Míg az első világháború előtt intenzív volt a kapcsolat a siklósiak a Dráván túliak és a Baranyavári járás lakossága között, addig Trianon következtében, az új határral ezek a gazdasági kapcsolatok megszűntek.9 A korszak gazdasági életének nehézségei, így a trianoni békeszerződés következményei10 kedvezőtlenül hatottak a „vidéki” iskola beiskolázásra. A tanulói létszám fokozatosan csökkenése következtében az egyházmegye vezetősége 1929-ben a továbbélés reményében döntött úgy, hogy Pécsre helyezi át az iskoláját. Pécsi Református Leánynevelő Intézet Pécs és Baranya felekezetek szerinti megoszlását 1941-ben a 3. táblázat mutatja. Mind a megyében, mind Pécsett az országos és a megyei átiagot is meghaladta a római katolikus lakosság arányszáma: Pécs lakosságnak majdnem 85 %-a római katolikus fele- kezethez tartozott. A reformátusok aránya 6,5%-ot tett ki, mely mind a baranyai, mind az országos ádag alatt maradt (3. táblázat). A reformátusok száma a 19. század második felében még a 200 főt sem érte el. 1911-ben 2173,1931-ben 3761,1941-ben pedig 2396 adófizető református családot tartott nyilván Nyáry Pál, a pécsi gyülekezet lelkipásztora.11 1930-ban az iskola nyitásakor — a szórványban élőkkel együtt — 3761 fő tagja volt a Pécsi Református Gyülekezetnek.12 3. tábláit. A lakosságfeleke^etek szerinti megoszlása Magyarországon, Baranyában és Pécsett\ 1941 -benn Magyarország (%) Baranya (%) Pécs (%) Róm. katolikus 55 80,95 84,94 Görög-katolikus 12 0,12 0,55 Református 19 9,96 6,54 Evangélikus 5 4,57 2,95 9 NAGY I. G. 2000. ’“Elveszett az ország nyersanyag-készletének jelentős része (só-, arany-, ezüst-, stb. bányászata megszűnt), a feldolgozóipar Budapesten és környékén volt. A vasúthálózat 38%-a maradt meg. A mezőgazdaságban a legelő és az erdőállomány csökkent jelentős mértékben. Az 1920-as években a mezőgazdasági termelés a háború előttinek a 50—60%-a volt, az ipari termelés 35-H0%-a. Az államháztartás is válságban volt. Infláció, a munkanélküliség, életszínvonal csökkenés sújtotta a lakosságot. A megoldásként 1923-ban népszövetségi kölcsönért folyamodott az ország, amit meg is kapott, de kedveződen feltételekkel: magas kamatot kellett törleszteni. 1927-től a háborús jóvátétel fizetését is meg kellett kezdenie az országnak. Az infláció megfékezésére 1927-ben új pénzt (pengő) vezettek be. Súlyos adókkal terhelték a lakosságot, hogy biztosítani tudják a költségvetés egyensúlyát. 1925-től az ipari termelés fellendült, melynek a gazdasági világválság vetett véget 1929-ben. ROMSICS 2010. "NYÁRY 1942. 12NYÁRY 1942. 13 BALOGH 1996. NÉMETH 1995. 122. 202
