Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
Czeglédi Noémi Reformátusok szerepe a hazai cserkészmozgalom megalapításában „Egyházunk életerejének egyik igen érzékeny fokmérője ifjúsági munka. Amelyik egyhᣠnem törődik saját if úságával,pusztulásra ítélte önmagát. írta Kiss Sándor a református egyház ifjúságnevelésről szóló művében 1941-ben.1 Ez nem új gondolat, s nem csak az egyházakban fogalmazódott meg. A református egyházi élet belső megújításának megfogalmazása — s benne az ifjúság kérdésköre — a 19. század második felétől jelen van hazánkban. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap2 folyamatosan foglalkozik e témákkal: mi az egyház gyengeségének oka, hogyan lehet a fiatalokat ismét a hívő élet felé fordítani?3 A dualizmus kori polgári átalakulás során jelentkező gazdasági és társadalmi változások a hitélet gyakorlásának módosulása mellett kihatottak a nevelésre is. Az új közoktatási rendszer kialakításán kívül ifjúsági egyesületek alakultak, melyek a tanítás után vagy az iskolától fúggedenül foglalkoztak a fiatalokkal.4 Ugyanakkor a 20. század elején kibontakozó, a gyermek- és ifjúságnevelést új szempontok alapján megközelítő reformpedagógiai eszmék és iskolák hamar megjelentek Magyarországon.5 Az oktatási intézményeken túl tehát több olyan közösség is létrejött, mely a fiatalok nevelését segítette. Vallásos közösségek Európa-szerte alakultak a 19. század második felében, elsődleges céljuk a kiüresedett hitélet megújítása volt. Hazánkban a Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) született meg 1883-ban, Szabó Aladár teológus, id. Szilassy Aladár és testvére Szilassy Gyula kezdeményezésére.6 Az egyesület célja azon fiatalok összegyűjtése volt, akik hitük segítségével és terjesztésével törekedtek a szellemi és fizikai fejlődésre és embertársaik iránti segítőkészségre. Hivatalosan csak 1892- ben, az alapszabályok elfogadása után alakulhatott meg a magyarországi KIÉ, Református Ifjúsági Egyesület néven. Heti két alkalommal tartottak Bibliaórákat és természettudományi előadásokat a résztvevők számára. Ezeken kívül más ifjúsági egyesülettel együttműködve összejöveteleket, ünnepélyeket rendeztek a nagyközön1 KISS 1941. 5. A könyv a 15—24 év közti fiatalokkal foglalkozik, a cserkészetet csak érintőlegesen említi. 2 A folyóirat 1858-ban indult újra Ballagi Mór szerkesztésében. ’Részletesen lásd VARGA 2011. 9. "P. MIKLÓS 1997. 35-43. és P. MIKLÓS 2005. ’PUKÁNSZKY-NÉMETH 1996. 6A KJE szervezetével id. Szilassy Aladár Svájcban ismerkedett meg, majd Kari Fermaud genfi titkár 1883. évi budapesti és debreceni látogatásának hatására hozták létre az első egyesületet. Részletesen lásd KOCOGH 1929. 11. és BATIZ-MÁDAY 1935. 7. 189
