Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
A városba folyamatosan betelepülő németeknek egy újabb csoportja érkezett 1780- ban, akik földművesek lehettek. 1787-ben a Völgység legnépesebb települése lett Bonyhád, a lakók 589 családot alkottak mintegy 3000 lélekkel.12 Ebben az időben már 400 zsidó lakosa volt Bonyhádnak, akik kereskedelemmel, házalással, szatócsüzletek működtetésével foglalkoztak.13 A Türelmi Rendelet után az 1784. január 26-án Pozsonyban kibocsátott határozat által a szomszéd majosiak vallásszabadságot kaptak, s a bonyhádiak ehhez az egyház- községhez csatlakoztak. Már ekkor elhatározták, hogy iskolát építenek és iskolarektort hívnak, s bár 625 ágostai hitvallást vallót számoltak meg a városban, ezt a célt csak 1787-ben tudták elérni. 1795-ben elnyerve a templomépítés szabadságát, toronnyal, harangokkal és órával ellátott új templomot emeltek, s ezt 1800. augusztus 20-án ünnepélyesen felszentelték. Az 1787-től 1816-ig a bonyhádi evangélikusok tehát a majosi egyházközséghez csatlakozva előimádkozó iskolarektorral s négy éven keresztül a szomszédból átjövő majosi lelkésszel szabad saját vallásgyakorlatot folytattak. 1815-ben a vármegye engedélyével, az egyházi elöljáróság egyetértésével paplakot építve az elváltak az anyaközösségtől, és 1816-tól a nemes Borbély Józsefet hívták meg lelkésznek, aki Paks mezővárosban 1791-ben született, s Pozsonyban befejezve tanulmányait, 1816. augusztus 28-án elfogadta a bonyhádiak meghívását, s ez év szeptember 30-án beiktatták. A fenti evangélikus Visitado adatai szerint 1816-ban 1620 katolikus, 1560 zsidó, 1162 evangélikus, 280 református lakosa volt Bonyhádnak.14 1823-ban 1586 katolikus, 1631 zsidó, 1132 evangélikus és 360 református lakost említ Egyed Antal Bonyhád mezőváros rövid leírásában. Néhány évvel későbbi, 1829- es összeírása szerint pedig Bonyhádnak 511 háza, 4739 lakosa volt, vallási megoszlás szerint 1803 katolikus, 1324 zsidó, 1209 evangélikus, 387 református, ez egy 16 fős cigány csoporttal egészült ki.15 2. A bogyiszlói református gyülekezet albuma16 (9. kép, 549. p.) Egy korábbi napló már betelt, melyet Pálfalvi másként Kövi Gergely lelkipásztor kezdett 1750. szeptember közepén. Virágh Mihály Dunán inneni és dunántúli superintendens utasítására az 1759. év március hó 4. napján Nagykőrösön elrendelték, hogy a keresztelési, házassági és temetési anyakönyvezésen kívül az úrvacsorára bocsátottakat, a lelkipásztorokat és az iskolarektorokat is anyakönyvezzék az 1760. évtől kezdve. Az egyházközség esemé12 SOLYMÁR 1987. 19. Keresztes 2016. 92. 13SOLYMÁR 1997. 261. SOLYMÁR- SZÖTS 2000. 36. "VISITATIO 1820. 15 EGYED 1975. 7. CSERNA-KACZIÁN 1986. 58. 16Bogyiszlói Album 1759. tartalmi kivonata, a teljes szöveg közlése meghaladná e tanulmány kereteit. 108
