Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
nyeit, iratait s a presbyiterium rendelke2éseit az egyházi inspektorok rendeléseit pedig jegyzőkönyvezzék. Vitéz József kezdte meg ezt az albumot 1759 végén, a superintendenda főírnokának megbízása szerint latin nyelven. Patatics Gábor gróf kalocsai érsek fővikáriusától Házi György kanonoktól hallották, hogy Bogyiszlónak lakói a református vallást fogadták be elég korán a szomszédos, a Duna partján csaknem átellenben fekvő Tolna mezővárossal együtt kb. aló. század közepétől. Maláti János 48 éves meséli, hogy atyja hasonlóképp Maláti János, amikor tizenegy éve meghalt (1748) száztizenegy éves volt, Tót Mihály és mások jó sokan mondják, hogy az öreg Maláti Jánostól hallották, hogy az, abban az időben, amikor gróf Zrínyi Miklós az eszéki hidat felégette, Pécset vívta, már keresőképes korban volt. Tót Györgynek is elmondta az idős Maláti János, hogy amikor Zrínyi a fent említett tetteket végrehajtotta, ő már felnőtt volt, csaknem harminc éves. Gyakran mesélte, hogy a török Mehmed bég („Memhedbék”) Bajáról sűrűn idelátogatott, és mindig kis pénzeket szórt, s ő a többi kisfiú között a földről szedte össze. Ennek 1649-ben kellett lennie, tehát akkor itt már a református vallás virágzott. Hozzátette még, hogy Tolnán született, így élete 1637-ben kezdődhetett, ha ide még gyermekkorában (12 éves) költözött. Ily módon 1664-ben 27 éves lehetett. Továbbá Illyés István 36 éves meséli, hogy apja, Illyés Mihály gyakran mesélte, hogy Bécs török ostroma idején olyan korú volt, hogy öccsét, Jánost a hátán szokta hordani. Tót Mihály és György fent említett fivérek mondják, hogy atyjuktól hallották, hogy Bécs ostroma idején atyjuk legalább 15 éves volt, s Illyés Mihály pedig, aki gyerekkorától ismerőse s pajtása volt két évvel volt fiatalabb nála. O pedig itt született, s a helyi pap keresztelte, s ennek ideje 1670. A helyi lelkipásztorok sora17 1681: Séllyei János Illyés Mihály testvéröccsét Illyés Jánost keresztelte. 1686: Illyés János az édesanyjától úgy tudta, hogy mikor Budát a keresztények a török uralom alól visszafoglalták, egy Ungvári nevű prédikátor volt hivatalban.18 1690: Poroszlai János 1693 körül Halászi Mátyás, akit budai börtönéből egy katonai fővezér szabadított ki. Jászberényben volt magister, majd Halason időzött hivatal nélkül. 12 év után 1705- ben Decsre helyezték át. 1705 körül: Kecskeméti19 ,7HORVÁTH 1988. 136. Az 1629-es pataji zsinaton Tasnádi Pétert említik bogyiszlói lelkipásztorként, az 1652-es kecskeméti zsinaton pedig Kölkedi Balázst. 1676-tól Szemere János lett a lelkipásztor. FÖLDVÁRY 1898.1. 182. 18HORVÁTH 1988. 137. Esedeg a későbbi bölcskei lelkipásztor, ifjabb Ungvári Gergely lehetett. 19 Az Album keresztnevet nem említ, a körösi zsinat több Kecskeméti nevű prédikátort említ, de egyiket sem lehet a bogyiszlóival azonosítani. HORVÁTH 1988 139. 109
