Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
Várady Zoltán 18. századi protestáns hétköznapok (korabeli források alapján) Bonyhád török háborúk utáni birtokviszonyait, a falu betelepítésének körülményeit, etnikai képének változásait egy korábbi, Odor Imre emlékére összeállított kötetbe szánt tanulmányomban már ismertettem. Jelen a tanulmányomban, amely a 2017. évi levéltári napon elhangzott előadás írott változata, csak az evangélikus egyházközség történetére szorítkozom, eredeti forrásként az 1820. évi visitatio Borbély József által összeírt adatait bemutatva. A következő forrás a bogyiszlói református közösség török utáni történetét összegfoglaló ún. „Bogyiszlói Album”, amely egy korai krónika és anyakönyv tulajdonságait foglalja magába, s számos értékes adatot őrzött meg számunkra a község jelzett időszakának eseményeiről. A harmadik forrás a református hittérítővé vált Gál József hitehagyó peres anyagának végzéseit mutatja be, ismertetve a főszereplő személy már tanulmányban feldolgozott furcsa életpályáját is. Az eredeti latin nyelvű források általam készített magyar fordításai remélhetőleg felkeltik az érdeklődést a korszak és dokumentumai iránt. 1. Az 1820-as bonyhádi Visitatio1 1820-dik Esztendőben Augusztus 25-kén Bonyhád Mezyő Városban T. N. Tolna Vármegyében Feő Tisztelendő Kis János Superintendens Úrnak Elölülése alatt tartatott Superintendentalis Visitatio; jelen lévén T T. Novák Jakab Megyebéli Feő Senior, és Mekényesi, TT. Szjnitzgi Bárány János Apáti, T.T. Fuhrmann János Kis Mányoki, T.T. Kováts Ferentz N. Vásonyi, T.T.Borbély JóseJJf Flelybélipredik. és TT. Szedenits György Ajkai Káplán. Es a’ Gyülekezetnek elöljárói és stámos Tagjai. I.Melly alkalmatossággal a’ Gyülekezetnek, mint ujj Anya Gyülekezetnek állapotja minden tekéntetben úgy találtatott, hogy vele meg elégedhetünk. Egyéberánt a ’ E Tanittónak committáltatott, hogy specifice mindazpn kérdésekre mellyek a Visitatio Schemájában találtatnak, a’feleleteketfelvegye, és ezen leírást küldje be a’ Superintendentia Archívumába. ” Ágostai hitvallású evangélikus egyházközség Bonyhád mezővárosban Bonyhád kiváltságos mezőváros, a nemes Tolna vármegye határain belül, az 1720. esztendeig néhai Kun Ferenc uradalma alá tartozó falu volt. Legrégibb lakói a helvét valláshoz tartozó magyarok saját lelkésszel (Isten igéjének szolgájával), iskolarektorral ellátva imaházukban, amely a birtokukban volt, szabadon gyakorolták atyáik vallását. De az idő múlásával a Lipót-féle 1681-ben közzétett s az ország törvényeibe iktatott rendelet érvényénél fogva az uradalom által imaházuktól, 'VISITATIO 1820. A dokumentum magyar bekezdése és latín szövegének fordítása. 103
