Veltzé Alajos (szerk.): A mi hőseink - Katonáink hőstettei a világháborúban (Budapest, 1916)
A 69. ezred hősei
97 lőtte oly sűrűn csapkodtak a golyók, hogy a víz szinte forrott és habzott. A szigeten levő katonák természetesen rögtön lövöldözni kezdtek a szerbekre. Kapronczaynak, aki amikor csak tehette, a víz alá bukott, sikerült szerencsésen elérni a szigetet, ahol már a mieink várták. Bár a bátor katona a kitűzött célt, hogy tudniillik a vízimalmot elszabadítsa, nem érte el, vállalkozását nem szabad kevésre becsülni. Nemes önfeláldozása, mellyel életét a rohanó, sebes hullámok kényére bízta és a golyózápor ezer halált rejtő esélyeinek kitette magát, dicső és följegyzésre méltó tett volt. * Egy másik eset szintén fényt sugároz az ezred katonáira. A szerb parton pompás új uszályhajó ringott nagy büszkén a vízen. Nagy alkotmány volt, hatalmas evezőkkel felszerelve, körülbelül 250 embernek jutott benne hely. A 69-ik ezred 4-ik századának legénysége epedve nézte a gyönyörű hajót, amely az esetleges átkelésnél jó szolgálatot tehet. — Hej, de jó lenne nekünk az a hajó. Nem is hagyjuk a rácok kezében. Ez motoszkált a fehérvári ezred katonáinak a fejében s ha ők egyszer oda valamit bevesznek, törik-szakad, végére járnak. V. községnél heves tüntető ütközet volt és mivel derék tüzérségünk pokoli módon elbánt az ellenséggel, a szerb határőrség kénytelen volt bőrét a parttól hátrább lévő állásába visszavinni. A szerbek a következő napon sem mertek mutatkozni a parton. Az alkalom kedvező volt! Fésűs őrmester fél szakasszal csónakba ült, átment a szerb partra és szuronytámadással szétkergette a kukoricásban leskelődő komitácsikat. Az uszályhajót nagy gyorsan eloldozták és mire a szerbek 7 A mi hőseink. 11.
