Veltzé Alajos (szerk.): A mi hőseink - Katonáink hőstettei a világháborúban (Budapest, 1916)
A huszár foglyai
55 veszedelmes munkát két ba]társa,Szekeres és Bartovics. A két katona egész éjjel szünetlenül munkálkodott a drótkerítésen, mert annak készen kell lennie reggelre s majd bámul a muszka, amikor virradatkor kidugja az orrát az árok ló'vó'nyílásán és a drótakadályba üti. Pedig ő azt hitte, hogy tegnap lelőtte mindazokat, akik kimerészkedtek a két lövészárok közé. El is készült a drótsövény. Reggel köd volt. Egy orosz katona a köd védelme alatt kimászott az árokból, hogy elhozza a kávéját, de alig tett néhány lépést, fölordított. Valaki megfogta. Menekülni akart, de akkor tíz felől is belekapaszkodtak és hegyes tövissel össze-vissza szurkálták. Nem emberek fogták meg az oroszt, hanem a drótkerítés, mert a vakmerő hetven- egyesek az éjszaka védelmében egészen az orosz állásig vitték a cölöpjeiket és drótjaikat. A tüskés drót aztán a boldogtalan muszkát úgy megfogta, akár a nyulat. Ama drótakadály valamennyi építője megkapta a másodosztályú ezüst vitézségi érmet, Bucskó Mihály az elsőt. A huszár foglyai. December közepén Illés János 5-ik huszárezredbeli huszár egy csomó orosz foglyot kísért a harcvonal mögé. Minthogy korán alkonyodott, nem tudott még ezen az estén visszavergődni a századához. Egész éjszaka kereste a társait, míg végre hajnalban szerencsésen ráakadt századának egy járőrére. Jelentkezett a járőr parancsnokánál és ezt jelentette: — Amíg az éjjel a századot kerestem, innen nem messzire láttam egy orosz málhás kocsit. Jó volna azt kézrekeríteni. — Bizony jó volna, Illés. De hány huszár kíséri?
