Veltzé Alajos (szerk.): A mi hőseink - Katonáink hőstettei a világháborúban (Budapest, 1916)
A hatos bakák
10 meg akárki, mit jelent az, egy óráig ébren, mozdulatlanul feküdni. A napvilág a szemén játszik és csábítja: nyílj ki szem, nyílj ki! Ës nem szabad kinyílnia, mert hátha orosz katona áll előtte? A füle dobján léptek nesze verődik vissza. Hátba érte jönnek, hogy temetni vigyék? Valahol ásnak. Hátba sírját ássák? Gyötrelmes, kegyetlen órák voltak ezek, nagy lelkierő kell ahhoz, hogy el ne árulja magát az eleven «halott». Végre beesteledett és megjött az éj. Bischoff zászlós akkor végre megmozdult és ledobván magáról a félhalál merevségét, átcsúszott az oroszok sorai közt és visszatért a mieinkhez. Itt már azt hitték, hogy elesett, képzelhetni tehát azt az újjongást, mely fogadta. Megkapta a másod- osztályú ezüst vitézségi érmet. Rettenthetlen katonája az ezrednek Kuhn András őrmester is. Az oroszok nagy túlerővel támadták meg csapatát. Kuhn András a géppuskát kezelte és bár az ellenség százait söpörte el vele, az mégis megközelítette állásunkat. Húsz lépésre volt már az orosz tömeg András vitéztől, — két-három hosszú ugrással nyakában az északi farkasok. No, de az őrmester nem vesztette el fejét. A géppuskát nyugodtan az orra előtt bömbölő tömegre irányítja, — kattog a kis gépbestia — a támadó tömeg megtorpan, sorai omlanak, aztán megfordul . . . Kuhn őrmester lelki erejének és bátorságának lehetett köszönni, hogy az állás el nem veszett. Jutalma: a másodosztályú ezüst vitézségi érem. Petrick Károly és Siminski Jenő zászlósok meseszerű rohammal vívták ki maguknak az első osztályú ezüst vitézségi érmet. Mindig csapatuk élén rohantak a tűzbe, füstbe, golyózáporba.........A nem harcoló legénységet is magával ragadta az ezred harci tüze. így Kulundzsics István első osztályú számvevő altiszt az ellenség legvadabb gyalogsági tüzében egészen az első rajvonahg vitte a «gulyáságyút», vagyis a mozgó konyhát. Tudta jól, hogy a harcoló bajtársaknak semmi sem szerez most nagyobb örömet a gulyáságyú látásánál és senki sem érdemli meg jobban náluknál a jó ebédet. A sebesülteket
