Veltzé Alajos (szerk.): A mi hőseink - Katonáink hőstettei a világháborúban (Budapest, 1916)

A hős őrmester

is gondjába vette és nem törődve a saját életével, kihordta ó'ket a tűzvonalból. Bízvást megérdemli a nagy ezüst vitézség! érmet, mely keblét díszíti.

A hős őrmester.

Hock. András 52. gyalogezredbeli őrmester vitézi tetteit egész bokrétába kötözhetjük.

íme, kezdjük:

Első virágszál. Hock őrmester szakasza kemény harcban áll egy sziklafalnál. Hock őrmester a szakasz pa- rancsnokának segédkezett a rajvonal vezetésében, ami a sziklás és végig be nem látható területen nagyon nehéz dolog volt. Hock őrmester volt az, a ki a parancsokat, a leghevesebb kereszttűzben, a legveszélyesebb és legtávolibb pontokra elvitte. Hock őrmester vitte a lövőszert oda, ahol az fogytában volt és az éjjel-nappal harcoló katonákat példájával és szavaival bátorította.

Második virágszál. Hock őrmester gondoskodott a sebesültek elszállításáról is, ami a meredek, részben vizes, részben mély hóval födött sziklákon gyakran leírhatatlan nehézséggel járt és minden erő fölhasználásával volt csak lehetséges. A szakaszparancsnok gyakran mondta neki:

— Őrmester, várja meg, amíg szünetel a tüzelés és akkor hozza ki a tűzvonalból a sebesülteket.

Hock őrmestert azonban ez nem tartotta vissza attól, hogy sebesült embereit, élete kockáztatásával, a körülötte sűrűn röpködő lövedékkel nem törődve, biztosságba vigye.

Harmadik virágszál. A század, az ellenségtől száz-kétszáz lépésnyire, a leghevesebb tűzben állott. Előnyomulni lehetetlen volt. Hock őrmester ajánlkozott, hogy néhány