Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
398 A MOHÁCSI VÉSZTŐL német ajkú lakója a szabadalmat ugyan megszerezte s ezzel iparkodott Pécs népét Ferdinándhoz átterelni, minél fogva, mint látni fogjuk, mozgalom támadása gyanítható, de azért még se pártoltak át teljesen s a város falai sem épültek meg.l) A Pécset és Baranyát hatalmában tartó Szerecsen János, mint János- párti és a Siklóson lakó, hullámoknál ingatabb Perényi Péter, minő viszonyban lehettek egymással, azt mindenki sejtheti. Leginkább boszant- hatta Szerecsent, hogy ily kezekbe helyezték a magyar királyi koronát őrizetül, ki a koronát s egyéb királyi jelvényeket Ferdinand megkoronázása után ismét Siklósra vitte vissza. Különös figyelemmel kísérték, hogy mit fog most az tenni, ki a lángra kapott viszálynak üszölcdobója volt, mikor a hatalmas török császár ismét Magyarországba jön, hogy János királynak odaadja országát? Perényi Péter is veszélyesnek tartotta saját s a korona helyzetét Siklós várában s ez okból az ékszerekkel s családjával együtt Siklóst elhagyta, hogy Sárospatakra menjen. Szerecsennek csakhamar hírül hozták Perényi futását s hadait Pécsről gyorsan utána küldte. Perényi a Sárvize mellett lévő Caidach (Kaj- dacs) községben volt egyik nemes családnál szálláson. Egy 1491-ből származó jegyzékből 2) tudjuk, hogy ott két család lakott akkor, u. m. : Péter Balázs és testvére András, úgy Lukácsy György és fiai. Ezek egyikénél Szerecsen éjjel Perényire törvén, őt, úgy nejét s gyermekeit rabul ejtette s a koronával együtt Pécsre hozta, honnan Bánffy Jánosnak átadva, Kapronczára került. Már aratás volt 1529-ben, mikor Szulejmán hadaival a Dráván átkelt, Mohácson János király hódolatát fogadta; ugyanez útjában adták át Szulejmánnak a magyar koronát és Perényit. A koronát a szultán János királynak ajándékozta. Ez útján ejtette Szulejmán rabul Vár day Pál esztergomi érseket, ugyanazt, kit János tett érsekké, ki őt meg is koronázta s később mégis Ferdinánd királyhoz pártolt. Ugyanekkor ment Szulejmán, bár siker nélkül, Bécs kapui alá. Ez ostrom idejéből két történetíró is állítja, hogy Pécset a török had újra földúlta; az egyik Jovius, mondja,3) hogy Szulejmán Bécs felé indulva, Ovárt ostromolta, Acangest pedig Pécs felé küldte zsákmányra, ki számtalan embert rabul ejtve, ellenállás nélkül jutott Bécsig. — Brutus Írja, hogy Szulejmán Bécs ostroma után Ovárt megveszi, a várőrséget leöleti, ismét a császár Acanges vezérlete alatt hadat küld hires Pécs városába, melynek népe éjjel a szántóföldekre fut ; a katonaság se nemnek, se kornak nem kegyelmez.4) Jovius és Brutus ez előadásai ellenkeznek a történeti tényekkel, mert ha Szulejmán ez időben Pécs városát meg akarta volna támadni, könnyeb- i) 2 i) 1717-ben a Liber Regiusban ez okmányt megtalálván, ez év márczius 16-án Pécs város kérelmére arról átiratot adtak ki, melyet Károly király sajátkezüleg erősített meg. — 2) Mon. Vat. I. V. 11. és 16. — 3) Historia temp. LXXVII. 67. — *) Brutus J. M. II. 366.
