Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL fi lß hasonló loliratok mily derültséget keltettek a német urak között, ha egy­általában nevetni tudtak. Itt-ott azután, mikor nagyon kifárasztotta a jó urakat a szótározás, eldobták a sulykot és néhány latin szövegű végzéssel könnyítettek leikükön. Ilyen körülmények között azok, kik a hivatalokra nem szorultak, vagy kiket az előmenetel nem sarkalt, ott hagyták hivatalaikat. így az 1785-ik év elején elhunyt Kardos János második alispán fia, András, atyja halála után hivatalt vállalt ugyan, de az új rendszer behozatala után leköszönt. Ellenben másokat, kiket nem jó szemmel néztek, egysze­rűen kidobtak. Nem volt itt se vizsgálat, se fegyelmi eljárás. A főispáni adminisztrátor egyszerűen mást nevezett ki helyére és utasítást adott, hogy az ekként kiejtettet értesítsék. Mások ismét előmenetelüket érték el az új légkörben. így Kapuvárj- Károly, ki a vármegye főszámvevője volt és mint ilyen a külön hivatalt képző kerületi adópénztár főnöke lett, Tolna­vármegye alispánjává lépett elő. Vármegye? Tulajdonképen nem, mert a vármegyék nevét is megszüntette és egyszerűen kerületekké alakította az új rendszer. így Baranyavármegye is „Pécs-kerület“ nevet vett föl és nem hasz­nálta többé czímeres pecsétjét. Pecsétje a magyar czímer volt körirással. 1785- ben hozták ide Győrből az akadémiát, mit az időben József császár különös kegyelmének tekintettek, mi nem is más, mert Széchenyi Eerencz gróf főispáni adminisztrátor, hihetőleg fölsőbb utasítás után, igen leereszkedően fogadta az érkező vándorokat. Előbb az ifjúságnak osztá­lyonként rendelt lakomát, majd az érkező tanárokat vendégelte meg. Eb­ből tudjuk, hogy Győrből csak kilencz tanár jött. Az akadémia kifejlődése és fölvirágzása pécsi időzésére esik. A pécskerületi főigazgató akkor széki Teleky József gróf volt, ki az akadémia fölött is, mely a mai főgimná­zium épületében nyert elhelyezést, a legfőbb fölügyeletet gyakorolta. Rend­kívül művelt ember és jó szónok volt, kit az ifjúság Mercur és Apollónak nevezett mindjárt bevezető beszéde után. Azért Írja róla a költemény: Interea Phoebus Delo Delphique relicto Hic responsa dabat .... (Ime Phoebus elhagyva Delust és Delphit Itt kezdett megszólalni . . . .) A fiatalság is szerényen viselte magát és szives látogatója volt a Klimó által alapított könyvtárnak, mely történeti és ó-klasszikus műveivel tündökölt. Az akadémia idejöttét egy évre megünnepelték. Idejöttekor Ballai György tanár és egy évre Ogyich István, az ismert kanonok-költő éne­kelték meg az eseményt latin versekben. J A szomorú korszak homályában az akadémia élete is elvész, nincs annak semmi nyoma, mintha nem is létezett volna. Idegen volt neki a légkör, melyet beszívnia kellett és nem adhatott magáról életjelt. 1786- ban törölte el József császára szerzeteket. Pécsett voltak akkor a pálosok, a dominikánusok, a szentágostoniak és kapucinusok. Tehát l l) Püspöki kir. Mise. XII., XIII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom