Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A SZA8ADSÁGHARCZIG. 617 egyedül a ferenczrendü szerzetet tartotta fönn. A Jakab-hegyen voltak a deficiens papok, kik szintén bizonyos klastromi szabályzat alatt éltek. A vármegyében mint birtokosok szerepeltek a pozsonyi apáczák. Az eltörlés áldozatául esett a másodfokú Klarissa-néne, ki Klimó püspök idejében mint leánytanitónő telepedett le Pécsett, valamint az összes ájtatos társulat. így a vártemplomban volt az oltári szentség társulata, a pálosoknál a scapulare-társulat, a szentferenczieknél a chordigérák társulata, a kapucinusoknál a terciariusok, a dominikánusoknál a szent Monika öve társulat, míg a jezsuitáknál lévő agonia Christi társulat valószínűleg a jezsuiták eltörlésével szűnt meg.0 A társaságok többnyire kis alaptőkével is rendelkeztek. Mindezek eltörlése egyszerű rendelettel történt. A vármegyét nem is értesítették, csakis az adóhivatalt bízták meg az ingóságok árve^ résével, míg az ingatlanok állami kezelés alá kerültek s úgy a pálosok, xnint az apáczák birtokai fundus studiorummá váltak és jelenleg is azok. Egyéb szerzeteknek nem voltak száznbaveliető birtokai. Az ingóságokhoz tartoztak a templom-szerelvények is, melyeket szegényebb községek vásárolván meg, azok templomában ma is láthatók. így van pl. Fekeden a pálosok templomának hajdani- nhárk-épe stb. ---------—-— Széchenyi Ferencz adminisztrátor, kit a naplók „actualer Obergespan“ elnevezéssel jelölnek, 1786. év végéig maradt meg e minőségben. Ez év deczember 15-ével találunk jegyzést a naplóban, hogy őlolsége mi- háldi Splényi József bárót nevezte aktuális főispán- és kir. biztosnak a pécsi kerületbe. Innen kezdve őt látjuk itt működni, nem zxgyan olyan ébei’séggel, mint elődét, de ugyan olyan tevékenységgel. A jegyzőkönyveket most elkülönítették s azt, mit ők politikának neveztek és mi a lefelé irányuló közigazgatást és bíráskodást tartalmazta, külön jegyzőkönyvben latinul vezették. Ellenben a fölsőbséggel való érintkezést, a katonai és pénzügyi dolgok naplóját németül Írták. A vármegyei ügyeket csak aprólékos perek, házasság-elválási ügyek és bűnügyi kérdések képezték, melyeket láthatólag kedvetlenül tárgyaltak. A vissza alakulás 1790. év elején történt. Az utolsó félév naplójegyzetei teljesen hiányoznak, a hamvaiból kikelt vármegyét a hamvak többé nem érdekelték. 1790. év február 25-én a vármegye s most már mint valóságos vármegye, rendes közgyűlést tartott. Splényi József báró nem „actualer Obei’- gespan“ többé, hanem Tolnavármegye főispánja és Baranya-, Somogy- vármegyében f'őispáni adminisztrátor, mely tisztességre újabban nevezték ki. Jelen voltak e közgyűlésen a pécsi püspök, ki Végit Péter beiktatása óta remetéskedett püspöki palotájában, a teljes káptalan, Kajdocsy Antal alispán, kit e lehangolt évadban mint mohácsi szolgabirót láttunk működni, Keresztury István másod alispán, Vay István, a pécsi kerület iskoláinak igazgatója és az egész vármegye. i) Haas Gedenkbuch 78.
