Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
604 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL A németek zászlója fehér, kétfejű fekete sassal; a ráczok zászlaja zöld; a magyaroké vörös volt. Ezek után jöttek a királyi biztosok liatlovas hi utón, utánuk egy zárt üveghintóban Vlusics András veje és Sauska Antal leánya. A kocsikat díszes öltözetű őrség vette körül. Az elsőt, fényes magyar ruházatban, pécsi polgárok ; a másodikat aranyszegélyü német őrség vörös ruhában ; a budai városkapu előtt várták a küldöttséget a városi biró, a szenátorok, a városi jegyző, ki beszéddel üdvözölte a kir. biztosokat s a biró átadta hódolata jeléül a város kulcsait, rövid válasz- szal a kulcsokat visszaadták, mire a kaput kinyitották s a menet a főtérre vonult zeneszó mellett, melyből a Kinszky-ezred bandája tűnt ki. — Következő napon a küldöttség a városházról, a bandérium sorfala közt, a várostemplomba vonult, hol Ország András kanonok tartotta az istentiszteletet. Utána visszavonult a küldöttség a városház előtt csinált emelvényre. Az okmányt Stőhr szenátor nagy kísérettel s zeneszóval elhozta a dominikánusok zárdájából, mire azt Sauska Antal, ki az emelvény keleti részén állott, fölolvasta. A Mária Terézia által sajátkezüleg aláirt okmány Pécs városának legnevezetesebb okmányát képezi. Az okirat rövid tartalma szerént Pécs városát úgy a török hódoltság idejében, valamint a Rákóczy-mozgalmak alatt s későbben is tanúsított magatartása tekintetbe vételével a királynő a szabad királyi városok sorába emeli minden ezeket illető jogokkal s kiváltságokkal s ama hatalommal, hogy az törvénybe is iktatható legyen. Ezzel Pécs város összességben nemessé válik, harminczad-, vám- s révmentes- séget élvez minden tagja. Adóját a többi kir. városok mintájára fizeti, de az adó s minden városi teher alól a püspök s a papság mentesek, úgy a nemesség, a mennyiben adományozott birtokaik vannak ; ezeknél csak a szerzett városi javak esnek adózás alá. A váltságdíj a püspököt, Megyerre nézve pedig az államot illeti. Egyes pontok szervezik a város beléletét, pallos-jogot adnak, kegyúri jogot a jezsuiták egykori templomára, mely a várostemplom nevét veszi föl, biztosítja a városnak a kaduczitást/ megerősíti a városnak a nem kathohkusok ellenében való korábbi intézkedéseit s végül a 21-ik pont megadja a városnak czímerét, melyben az ott látható három hegy középsője a Mecseket, a jobb felőli az arany-hegyet, a bal felőli a Tettye-hegyet a lefolyó Tettye-vízzel jelenti. A betűk értelme: „Josephus secundus Maria Theresia.“ Az okmány fölolvasása után Sauska beszédet intézett a néphez, mely után ünnepélyesen visszavonultak a templomba a „Te-deum“ megtartására, mire nagy lakoma következett, három felé osztva a 300-nál több vendégsereget, a Pichler-féle házban, a dominikánusokhoz és kapu- czinusokhoz. A piaczon pedig népünnepélyt tartottak, hol ökröt sütöttek és az emelvényről ezer zsemlyét szórtak le. Másnap még tovább folyt a lakomázás. Április 21-én megkezdődött a kir. város lakóinak összeírása és megesketése. Április 28-án megválasztották a 90-esek helyett a 102-ős bizottságot; majd a szenátorok választása következett. Megválasztattak: ~StKSr György, Layer Pál, Major'
