Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A SZABADSÁGHARCZIG. eos Ferencz, Würth János, Horváth Ignácz, Mestrovics György, Szombathelyi Imre, Pichler József, Járányi György, Philippovics József, Soltéi- Antal helyett Hölbling Ferencz. Május 1-én közfölkiáltással Blasovics Ferenczet választották bírónak, Sthőr Györgyöt tanácsosnak, Layer Pált kapitánynak. Mestrovics György lett a jegyző s helyette Buday István szenátor. Ezek után elkezdődtek az elkülönítés munkálatai. ^780?^év április 26-án tartott vármegyei gyűlésen olvasták föl 180!). szám alatt az 1780. évi márezius 28-án kelt királyi rezolueziót, mely szerént Pécs püspöki város, a szabod királyi városok sorába, emeltetvén, hasonló jogokkal és szabadságokkal az arról szóló okmányt kiadták. Ezzel tehát Baranyavármegye jurisdictiójára nézve Pécstől különváltnak tekintendő; az elkülönítésre s Pécs város szervezésére nézve a kerületi biztos a királyi küldöttséggel együtt fog intézkedni. E királyi rezoluczió mellékletét képezte a fölszabadulási okmány másolata. A fölolvasásra Pécs városát is meghívták, melyre annak küldöttsége meg is jelent s megállapították, hogy az adók elkülönítése iránti tárgyalásban, mikor a királyi biztosok megérkeznek, a vármegye részéről az alispán, főjegyző, az ügyész, úgy llodíi Imre, Kajdocsy Antal és Petrovics Zsigmond fognak részt venni, kiknek a posták megállapítására a múlt két évi jóváhagyott számadásokhoz, a katona tartásra nézve ivedig az eddigi kir. rezolucziókhoz kell alkalmazkodniok. A vármegye háza, a börtönök, a halálos Ítéletek végrehajtására szükségelt tér s egyéb kisebb jelentőségű kérdések megoldása szükséges lesz. A bizottság május 19-én ült össze, melyen részt vettek Sauska Antal, Vlasies András kir. tanácsos, mint királyi biztosok. Megállapították, hogy az 1778. év adója 2232 frt 94 krt tett ki. Egy portára 688 frt 70B/c kr. esvén, ez három egész portát s egy részletet tesz ki. Az április végéig járó adót a város még a vármegyének tartozik fizetni. Megjegyzendő, hogy ez összeg csak a militárét foglalja magában. A vármegyeház területe, mely előbb /fesz/er-féle birtok s utóbb a Madarász-családé, valamint Hudaki-ïê\e terület volt, hol a börtönök állottak a romokkal s moeheával együtt, a vármegye tulajdonába minden adózás nélkül esvén, ezzel a korábbi szerződések megszűntek. A vesztőhely közös maradt az akasztófával (columna infamis) együtt s a két hatóság bűnügyi dolgaiban egymást nem háborgatta, A liktor (hóhér) házát, mely a falakon belül volt, a vármegye eladta s közösen vettek neki területet a falakon kívül. A várostemplom ügyét 1781. év augusztus 1-én kelt királyi leirat külön úton rendezte. A templom az eltörölt jezsuitáké volt, kiknek vagyona a fundus studiorumra esett, az okmány a templomot végleg Pécs városának adta s kötelezte a fundus stúdiumot, hogy 4110 irtot fizessen ki a templom részére s ezzel nyerte a jogosítványt, hogy a tanulóifjúság ájtatossága elvégzésére használhassa. *) Végre az ügy befejeztetvén, az iratokat jóváhagyás végett a hely- 1 1) Lib. Reg. lib. 52. 311.
