Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
480 A MOHÁCSI VÉSZTŐL udvarnál, mert tervük szerént, mint mondtuk, nagy hadat akartak ide helyezni Sziget ellenőrzése végett s helytelenítették azért az elhamarkodott fölégetést, melylyel a hadműködést megnehezítették, a várost lakhatatlanná tették s a vidéket az élelemtől megfosztották. Valószínűbb azonban, inkább restelték a hadvezetők, hogy ezzel tetemes zsákmánytól estek el s azért iparkodtak ők maguk ily hangulatot kelteni az udvarnál. Az udvar hamarosan belátta az ebből származó előnyt, mert így a vezérek Kaposvár megostromlását egészen abbahagyhatták s annál biztosabbnak hitték pécsi győzelmüket, mert Makár tette nem annyira az ostromlóknak ártott, mint inkább a töröknek. Később Makár ismételte Kapronczáról e kirándulást s a szeptember 13-iki nuntiusi jelentés szerént, most háromezer horváttal jött Pécsre. A város falai igen nyomorult állapotban lehettek, mert a város épen nem állott ellent s ahad egyszerűen a városba lépett és megkezdé a rablást, míg a várba visszahúzódó török a vár ostromát várta ; a horvátok azonban annyira belemélyedtek a rablásba, hogy a várőrség ellenébe még csak őrséget sem állítottak s így a török kirohanást intézett a várból s 150 horvátot levágott, Makár mégis, bár emberei veszteségével, de nagy zsákmánynyal tért vissza Kapronczára s Badeninek útját megkönnyítette. Ez alkalommal megjegyzi a jelentés, hogy bár a liorvát sereg prédát szerzett, de tűzkárt nem okozott; látható tehát, hogy Makár első hadjáratával se pörkölte föl e várost akként, mint huszonkét évvel előbb Zrínyi. Bizonyos az, hogy Makárnak pécsi hadműveletét érdemei között sorolták föl ; családja már nemes és birtokos család volt előbb is. 1666- ban Makár Miklós körösi kapitányt, a király Kuzmincz-vár birtokában erősítette meg; ennek fia lehetett Makár János, kit a király 1687. április 24-én „de Makarszka“ előnévvel bárói méltóságra emelt.1) Bárósági okmánya megemlíti, hogy a verőczei török várnagyot párbajban legyőzte, Babócsánál a törököt megverte és Achmedet fogságba ejtette; Orahoviczát, a törökök városát fölégette s huszonöt törököt elfogott, mikor Pécsre jött, útjában a Szigetvárból kirontó törököt szétszórta, zászlójukat összetörte s Sziget alatt ugyancsak százötven tatárt legyőzött s nagy részijén megölt. Jutalmul Makár, Pécs város bevétele után, Pécsett is kapott többrendü birtokot; a nevéről nevezett Makár-hegyet, a basamalmát és házakat, melyekre vonatkozó okmányokat Pécs város levéltára őrzi.2) Makár kalandjait a Simontornyán időző Bádeni őrgróf nagyon jól tudta, de föladatául is tették ezek után, hogy a Scheffenberg vezérlete alatt álló szlavóniai hadsereggel egyesüljön s úgy támadja meg a meggyengített Pécs városát és várát. A bádeni herczeg tehát Simontornyáról Pinczehelynek vette útját s Kaposvár felé tartott, melyet nagy óvatossággal kellett kikerülnie, valamint Szigetvárat is, nehogy a várbeli törökök mozdulatait észrevegyék s megakadái) Lib. Reg. 18. 311. lap és 18. 524. lap. — 2) Czímere: paizs négy részre osztva, a fölső jobb s alsó bal mező aranysárga, fekete sasokkal; a másik két mező vörös-fehér szerencse-kerékkel.
