Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG 481 lyozzák a Drávaparthoz való menésében, hol a két hadnak egyesülnie kellett, Wagner történetíróval még az újabbi forrásmunkák, melyek a hadvezéri klikkhez nem tartozó Makárnak épen semmi dicsőséget nem akarnak juttatni, azzal indokolják a bádeni őrgrófnak a Dráva-partra vonulását, hogy megerősítésül szolgáljon a szlavóniai hadaknak, honnan egyre érkeznek a levelek Bécsbe, hogy e vidéket Tökölj odaérkezése fenyegeti. A bádeni őrgróf valószínűleg Dombóvár-, Szent-Márton-pusztának s Szt.-Györgvnek véve útját, a hegyekből kiérve, Szigetvár fölött a síkságon ment Barcs felé, hova október 9-én érkezett meg. Az út igen nehéz volt, mert az ellenség közelsége miatt csak igen vigyázva haladhattak. Késedelmet szenvedtek a miatt is, hogy Scheffenberg ez idő alatt nem juthatott át a Dráván, mert huzamosabb esőzések folytán a folyam megdagadt ; hajóhidak czélra nem vezettek, hanem be kellett várni a vizek megapa- dását, mikor is csónakokon hozták Scheffenberg hadait a Dráva balpartjára, mi a két sereg egyesülését okt. 14-ig késleltette, mikor is az egész had Pécsnek vette útját. Október 15-éről levelet küldött a bádeni őrgróf Bécsbe Gerencséről, melyben az itteni szomorú viszonyokat élénk színekkel ecseteli ; végre október 16-án Pécs város falai alá értek, mikor a had egyes részei azonnal helyszíni szemlére siettek s a vár akkori parancsnoka, az anatoli basa, az úgy se védelmezhető várost elhagyva, a várba vonult vissza. i) Pécsre érkezvén a bádeni őrgróf hadserege, azt látták, hogy a város több helyen ég, jeléül annak, hogy a török nem is akarja védeni a várost; gyors rohammal hatoltak a városba, hogy elsőben is a tüzet oltsák el, mi szerencsére még nem tett nagy károkat. Miután a tél erősen közeledett, a következő napon rohamot intéztek. A vár megvételéről csak futólagos jelentést közöl Buonviri nuntius. Október 17-én az őrgróf, a vezérkar kiadványai szerént, megkezdette a futóárkok ásatását a vár felé, úgy a városban, mint a város falain kívül s másnap öt ágyúból megkezdték a tüzelést, 20-án éjjel az árkokat biztonságba helyezték és 21-én már akkora rést lőttek a falba, hogy az őrgróf rohamra gondolt; de Buonviri előadásából tudjuk, hogy nem ez úton jutottak a várba. Buonviri előadása szerént, egy menekülőtől (fuggitivo) tudta meg az ostromló had, hogy a várbeliek ivóvizüket kívülről, a legközelebbi völgy forrásából kapják, mely a mai Petrezselyem-forrás s a melynek vize ugyanama úton haladt mint ma s vezetéke a vízzel több vársánczon át a vár északnyugati sarkán jutott a várba. E kívül az egész várban csak egyetlen ásott kút volt, holott a kisded vár népséggel túltömve, előbb 2000 katonát, majd egy basa által odavezérelt újabb 2000 katonát és a város összes lakóit zárta falai közé, melynek számát a menekülők tízezerre teszik ; oly szám, hogy a bádeni választó maga sem akarta elhinni. A várba lőtt bombák óriási izgal- 1 1) Die Eroberung von 1686. Wien, Generalstab 1886. 107. lap. ill
