Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 317 grando onore per commune . . . fu gli dato un bellissimo Istendardo Farme sua un braccio con un rosajo in mano, mondja Flórencz névtelen történetírója), 1) melyből egyúttal Bálint bíboros czímerét is megtudhatjuk, mely egy kar, rózsával a kezében. A követség terhei igen megsanyargatták Bálintot s már Rómában megbetegedett, s mikor látta, hogy a pápa s rokonai a javai után leskelődnek, így kiáltott föl: „Bizony sem engem, sem javaimat nem kapjátok meg (vere nec me, nec bona mea kabetitis)“ s Rómából minden pápai engedély nélkül betegen vitette magát Velenczébe. A pápa és hozzátartozóinak ama törekvése, hogy a pécsi püspök Rómában haljon meg, abban leli alapját, mert a pápák látván ama nagy ellenszegülést, melyet a püspöki székek s más egyházi javaknak a pápa által való betöltése szül s így e hatalom elveszendő is volt, legalább jogszokássá óhajtották minősíteni s ezzel maguk részére megmenteni, fölhasználván az esetet, hogy egy főpapnak a pápai udvarnál történt halála által megüresedett szék betöltése s általán a főpapok áthelyezésére való jogosítványuk jogszokásként megmaradjon, — mi később gyakorlatban is maradt. A mi püspökünk, óhajához képest, élve jött haza ; van okmányunk 1408- ból,2) melyben Bálint bíboros bizonyítja, hogy a „gubernator kanonok“ egy másik kanonokkal állását minden symo- nia nélkül cserélte el. — Sírköve előbb a Corpus Christi kápolnában volt, melynek rajzát Koller közli Prolegomenáiban. Sírirata a következő : Reverendissimus pater Dominus Valentinus tituli sancte Sabine presbyter Cardinalis Ecclesiae Quinqueecelesiensis .... tibus ad Joan- nis bani filii Lucretii comiti de Alsan (pie de ruthe Maguch obiit autem in festo beatae Elisabeth regine armo MCCCCVIII. — Bálint neve okmányainkban többször előfordul.3) Ez időben Zsigmond is meglátogatta Pécset s valószínű a püspök temetésén is itt volt 1408-ban, ugyanis boldog Briccius püspök napja utáni csütörtökön kelt s általa kiállított okmányt olvashatunk.4) Szintén láthatjuk Zsigmond királynak egy 1408. november 14-én Pécsett kelt okmányát, melylyel Vesszős Tamás fia által 8 évvel azelőtt a batyjáni, komlói s jánosi jobbágyak közbejöttével elkövetett hatalmaskodás megvizsgálására a pécsváradi conventet kiküldi.5) Ugyanez évben Briccius napján utasítást i) Script. Italici XIX. coll. 953. — 2) Fejér X. 4. 697. — 3) 1379. Hazai O. V. 176., 1387. V. 176., 179., 1388. U. o. V. 182. 1406. U. o. V. 202. — •») Áriiád X. 242. — 5) Zichy V. 567. Garay Miklós nádor pecsétje.
