Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
448 A MOHÁCSI VÉSZTŐL Csakis így magyarázható, hogy a baranyai református püspökség ez időben két részre szakadt s igen sajátságos beosztással lett belőle alsó és fölső baranyai superintendentia, melyből az alsó Baranyamegye keleti s a fölső nyugati részén feküdt s az elsőben Sztárai továbbra is püspök maradt, bár így is anomália állt be, mert Szegedi Laskónak volt lelkésze, de ez is megszűnt, mikor Szegedi lakását Kálmánesára tette át. E viszonyok se voltak tartósak s Sztárai, habár megadta magát az újabb reformoknak és Laskóra is visszatért, helyzetébe többé nem találta bele magát, miért is 1560 körül Baranyából végkép távozva, Gyulafehérvárra költözött. Valószínűleg a törökök mód nélküli kegyetlensége okozta ezt., mert hihető, hogy Sztáraira vonatkoznak e szavak, hogy: „Háromszor fogták el püspök urunkat és kötözve vitték vesztőhelyre, hogy lenyakazzák.“ 1) Szegedi Kis István Kálmánesára főleg Horváth Márké Szigetvár parancsnokának s szomszédai meghívása folytán ment el, de épen ez keltette föl a törökök gyanakodását, miért soká itt se maradhatott, mert már 1561-ben egy pécsi kereskedő ármányai folytán Pécsett fogságba vetették, majd Szolnokra hurczolták, honnan másfél évi rabság után megszabadulván, lett belőle ráczkevei püspök. A reformátusok egyelőre püspök nélkül maradtak volna, ha egyáltalán más jelesebb tehetségekkel nem rendelkeznek. 1550 körül, mikor Herczegszőllősön az első református pap, Kákonyi Péter meghalt, utódjául a csalai (?) káptalan egyik tagját, Vörösmarty Illést hívták meg. Sztárainak Laskóról való távozásakor a felügyelete alatt lévő nyájat valószinüleg a nagytehetségü herczegszőllősi papra bízta, ki az átalakuláskor már itt volt s annak elveit bőven ismerte. Szegedi Kis István szerencsétlen esete után ennek superintendentiáját a közbizalom folytán magához ragadván, a kettőt újra egyesítette ugyan saját személyében, de az elnevezések már jogi szempontból is továbbra megmaradtak. Vörösmarty nyáját nemcsak hosszú éveken át vezette és f'öntartotta, de esze és kormányzói tehetségével még ki is szélesítette. így Herczegszőllős nevezetes helylyé vált Baranyában, erről nevezték el a reformátusok püspökségét, mely öt kerülettel, úgynevezett senioratussal bírt. Ezek a budai, czeglédi, tolnai, herczegszőllősi és kálmáncsai senio- ratusok voltak, Herczegszőllős központtal. A kiterjedt püspökség azonban nem bírta magát ily szervezettel föntartani a nagy távolságok és közlekedési akadályok miatt, miért kisebbre oszlott, bár úgy látszik, a hegemóniát Herczegszőllős f'öntartotta. Az 1576-iki herczegszőllősi zsinaton Vörösmarty Illés mindkét Baranya (Barovia) superattendensének (főföl- vigyázójának) irta magát, a többi megjelent papot akkor már nem számította saját fölügyelete alatt állóknak. Az önkormányzat és hitélet rendszerét a reformáczió az egyházi zsinatokon állapította meg. A gyűléseket rendszerént Herczegszőllősön tari) Füldváry i. m.
