Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
604 A kSZABADSAGHARCZTÓL Földváry, mint az újságok mondják, az ellenséggel naponta mulatoztak ; a tüzérparancsnok pedig 8000 irtot kapott kézhez s azzal megszökött. Az ellenséges vezér egy elfogott leveléből kitűnik, hogy Batthyány Kázmér távozása után azonnal megkezdődött az összejátszás Rácz, Földváry és az ellenség között. Az utolsó nap haditanács volt, mert a rosszul erősített vár a védelem elhanyagolása miatt oly állapotba jutott, hogy a várat föladás nélkül is el kellett volna veszteni. A tanácskozás tárgya a vár föladása volt, mely ellen csak a 36-ik zászlóalj tiltakozott, de a védelem már lehetetlen volt s Báczot elküldték az „ehrenvolle capitulation“-t aláírni s többé vissza se jött, hanem levélben irta, hogy adják át a várat s tegyék le a fegyvert. Nugent február 13-án értesítette a pécsi térparancsnokságot, hogy a császári hadsereg Eszékre minden ellenállás nélkül bevonult, mit aztán Pécs város tanácsa kiáltványokon hirdetett a lehangolt közönségnek. Batthyány Kázmérnak a vár föladása értésére esvén, mikor 1849. április 12-én szózatot intézett a Dunántúl népeihez, azt mondja: „És most hozzátok szólok hazafiak, kik Eszék gyalázatos föladásában részt vettetek. Reátok nem vár más, mint örök gyalázat. El fogtok liurczoltatni Olaszhonba és gyávaság átka követendi lépteiteket.“ Eszék eleste után Baranyavármegye egy osztrák had által meghódított területnek tekinthető. A vármegye politikai dolgokba többé nem avatkozott s gyűléseit törvényszéknek nevezte. A toborzás, az állítás a honvédséghez, nemzetőrséghez megszűnt, a védvonal fölbomlott, a nemzetőrség el ment haza s többé nem hívta, nem kényszerítette, nem lelkesítette senki; beteljesedni látszott, mit a parasztasszonyok férjeiknek az eszéki várban elmondtak. A vármegyét ugyan iíj. Majláth György, mint kormány- biztos vezette, de tevékenysége alig állott másból, minthogy tisztviselőket nevezett ki. így került a 2-ik alispáni székbe Smideg Ferencz gróf, a különféle egyéb tisztségekre : Farkas István, Czirer József, Daróczy Ignácz, Scytovsky Péter, Nagy Márton, Be ke János, Danicz Antal, Perczel István, Kary Ignácz, Borbély Ferencz, Kisfaludy Antal stb. Azonkívül, hogy Puchner birtokát, melyet a honvédelmi bizotmány zár alá vett, ismét föloldották. A jó vármegyei urakkal nem tehettek egyebet, mint hogy kidolgoztatták velük az új adóalapot, melyre tán az idegenek is tájékozatlanok, oly rövid idő alatt képtelenek lettek volna s mikor ez megtörtént, a megyét egészen átváltoztatták. A vármegyei gyűléseket, melyek összejövetelre s így politikai diskussziókra adhattak volna alkalmat, végkép megszüntették. Nugent katonáinak egyik része 8 hétig tartózkodván Pécsett, távozásuk mintegy április elejére esett ; ezzel szüntették meg a megyei gyűléseket is. Innen kezdve a főbirák és segédszemélyzetük saját kerületeikben működtek, az alispánok csak rendeletekkel kormányoztak, melyekre nézve az utasításokat a kir. biztostól vették. Semmiféle tennivalót többé nem beszéltek meg, nem vitattak, szóval, uralomra lépett újra a birokratia. A mennyiben a kir. biztos se tudott volna a teendőkre nézve fölvilágosit ást adni, az alispán rendesen a katonai hatóságokhoz fordult
