Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A SZABADSÁGHARCZTÓL

TIB

zett tiszteletére. 1898-ban Berzeviczy Albert lemondása folytán a képvi- selőliázban megüresedvén az alelnöki szék, Kardos Kálmánt választották meg. Ezzel is beigazolást nyert a várakozás, hogy Kardos a főispáni méltóságról való lemondásával közéleti és politikai szereplése nem ért véget.

Kardos főispánsága alatt 1890-től Nagyszigeti Szily László, gödre- szent-mártoni földbhtokos volt a vármegye alispánja 1897. évi április hó végéig. Szily a vármegyének egész életén át vezér-férfia, a baranyavári választókerületnek több czikluson át országgyűlési képviselőjeként szerepelt. Mint alispán az alkotások embere volt. 1894-ben a közútak hálózatának mielőbbi kiépítése czéljából a vármegye közönségével egy milliós kölcsönt szavaztatott meg s mindjárt hozzáfogott az útak kiépítéséhez.

Kardos Kálmán liidasdi kastélya.

Különös ügyelemmel volt a közművelődési, jótékony és hazafias intézmények iránt. Javaslatot tett a vármegyei árvaház és közkórház létesítése iránt. Mind a két intézmény az ő alispánsága alatt létesült.

Kossuth Lajos hazánk nagy fia halála után a vármegye közgyűlési terme részére megfesttette az elhunyt képét. Az ő indítványára alapítótagja lett a vármegye közönsége a dunántúli közművelődési egyesületnek, a történelmi társulatnak, az országos iparegyesületnek, a nemzeti zenedének, az országos szinészegyesiilet- s nyugdíjintézetnek; nagyobb összegeket ajándékozott a budapesti és pécsi Kossuth-szoborra, a Wesselényi-szoborra stb. Megrendelte Jókai Mór összes munkáinak díszkiadását három példányban a pécsi tanintézetek részére. Az eugenfalui Ínségesek javára 1893. évben 2000 forintot ajándékozott. A pécsi, mohácsi és mágocsi iparos