Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A Legújabb időkig. 717 iskolák javára évenként jelentékeny összegeket juttatott stb. Összesen 318.819 írt 35 krt szavaztatott meg jótékony, hazafias és közművelődési czélokra a rendelkezésre álló alapokból a nélkül, hogy e czélból pótadó lett volna kivetve. Ezzel természetesen teljesen kimerítette a rendelkezésre álló alapokat. 1897. év elején anyagi gondjai annyira elfoglalták, hogy oda kellett hagynia a közszolgálat terét. Nyugdíjaztatta magát s visszavonult gödre-szent-mártoni birtokára. Kardos Kálmán után a főispáni szék hónapokon át üresen állott. Végre a vármegye és a város közönségének nagy örömére Komlós-keresz- tesi Fej érv ár y Imre báró, drt., Fejérváry Géza báró, honvédelmi miniszter SZILŸ LÁSZLÓ Baranyavármegye alispánja. közbecsülésben álló derék fiát nevezte ki őfelsége a főispáni méltóságra. Fejérváry Imre báró 1866. január 20-án Bécsben született, hol atyja, őíölsége mellett szárnysegéd volt. Gyermekéveit Bécsben, Pozsonyban és Budapesten ; a nyári hónapokat nagyanyjánál, az üszöghi kastélyban töltötte. Középiskolai tanulmányait a Theresianumban 1885-ben végezte. Három évfolyamot a debreczeni református jogakadémián hallgatott s ott is tette le kitüntetéssel az első és a második alapvizsgát. A negyedik évet a budapesti egyetemen végezte, a hol 1889. junius 14-én az első, deczember 13-án a második állomtudományi vizsgálatot — mindkettőnél egyhangúlag elfogadtatván és szótöbbséggel megdícsértetvén — letette s a tudori fölavatásra bocsáttatott. A tudori oklevelet 1890. február 1-én nyerte. 1887. deczember 31-én honvéd huszárhadnagygyá, 1891. október 27-én főhadnagygyá lön a tartalékba kinevezve. Szolgált a debreczeni 2-ik és a pécsi 8-ik huszárezrednél.
