Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
«9‘2 À SfcAÉAÖSÁGHARCZTÓL el az aláírásokkal. Nem kételkedhetni a hagyományban, hogy Perezel Imre Szt.-Lőrinczre való küldetése alkalmával a tanácskozásban ifjabb Majláth György is részt vett s a hódolati okiratot annak közbenjárásával fogadta el a vármegye. Az okirat szövege igen rövid: „ 0 Eccellentiája gróf Nugent cs. k. főtábornok urnák megbízása következtében báró Schottendorf őrnagy úrnak fölhívására alul Írottak, mint Baranyavármegye képviselői határozottan és föltétlenül alávetjük magunkat 0 császári és királyi fölsége I. Ferencz József kormányzatának. 0 fölségének tartozó hűséget és engedelmességet fogadván és Ígérvén.“ Kelt Pécsett, 1849. január 31-én. Az okmányt a február 15-iki gyűlésen végleg kiadták. Majd február 20-án látjuk, hogy az uralkodó részéről ifjabb Majláth György szerepel, mint kormánybiztos. Perczel Imre, már mint első alispán szerepel, mig a kir. biztos több ujonan kinevezett tisztviselőtől a hivatalos esküt kiveszi. Alig ért Schottendorf báró Pécsre, első dolga az volt, hogy nyomtatásban tegye közhírré az „Armée Bulletin“ Nugent fővezér megbízását illetőleg; majd ennek nevében Pécsről átirt Müller Ferencz Pécs városa polgármesteréhez, melylyel több pontban előadja a pacifiikatio elengedhetetlen föltételeit, melyek első sorban a katonák ellátására, élelmezésére vonatkoznak, de más részről a rögtöni bíráskodást rendeli el az engedetlenek részére, a fegyverhordó testületek teljes lefegyverzését, minden kaszinó, klubb s más egyesület azonnali iöloszlalását és V* évi hírlapjainak elkobzását. A polgármester politikai üléseket nem tarthat s hogy küljelek hirdessék a császári házhoz való megtérést, a templomokra fekete-sárga lobogó alkalmaztassák. A polgármester sietett falragaszokon mindent mielőbb közhírré tenni. Február 2-án már új hirdetményt bocsátott a város közre reggel 8 órai kelettel, melylyel meghagyta, hogy minden szúró és ölő fegyvert a városházára 36 óra alatt beszállítsanak a kir. parancs meghagyása folytán, mert az eltitkolást halállal büntetik. Ugyanez időben Hardegg vasas lovasai is visszajöttek, kiket az előző évben Pécsváradon lefegy vereztek.Most ezek, azokat, kiket Pécsről a lefegyverzésre kiküldöttek, 4000 frttal sarczolták meg és Visy István orvosra először 50 és később 24 botot verettek. Letartóztatták Pécsett Madarász, La- kits és Gyenes mérnököt, kiket Eszékre hurczoltak ; ott szabadon bocsátották őket. Képzelhetni, hogy az események és parancsok mily hangulatot keltettek a népben. Sok fegyver nem is volt, mert azokat a védelmi har- ezokra használták föl. Egy része a lakosságnak fegyvereit szédszedte, száz felé elrejtegette s a fegyvereket, melyek a városházra kerültek, eleve úgy elrontották, hogy azokat nem lehetett semmire se használni. A néphangulat továbbra is magyar maradt, sőt a bátrabb s szabadabb Szegzárd, Nugent levelére egészen máskép felelt, mikor azt fölolvasták „Éljen Kossuth“ kiáltásokkal szakították félbe s föliratot intéztek I. Ferencz Józsefhez átküldve azt Nugenthez, kérvén a királyt, hogy koronáztassa meg magát s esküdjék meg az 1848-ki törvényekre.
