Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A LEGÚJABB IDŐKIG. 683 oldalról mérges szemekkel áttekintő horvát ellenség nem mert a Dráván átkelni, vagy támadást intézni, másrészt pedig erkölcsi nyomatékkai bírt arra, hogy Batthyány Kázmér a császári katonaság emberei kezén lévő Eszék várát magának könnyebben megszerezhesse. Az ői-vonal élete és mozgásáról nem egy mozzanat maradt fönn. így julius 21-éről a sellyei táborból Írják, hogy ott kétezer tolnai nemzetőr­van, kik azonban, sajnos, a hadműveletek begyakorlására csak négy ok­tatóval és összesen csak 86 fegyverrel rendelkeznek.*) Úgy julius 18-án ért oda egy hadcsapat Somogy on át, mindenütt a legnagyobb vendégsze­retettel fogadva s írják, hogy a Dráván túl történendőkről mit se tudnák, de ha igaz az, a mit a hírek mondanak, hogy Jellasich julius 22-én Dia- kováron népgyülést tartott s hogy Yerőczében a magyarok ellen bujto- gatva, iparkodott azt az illyrizmusnak megnyerni, akkor nekik is át kell menni a Dráván. Augusztus 3-ról Majthényi József védelmére kel a had akkori élelmezési biztosának, Heiner Antalnak.2) Az alispán Pécsett tar­tott bizottsági ülésen maga jelenti, hogy egész idejét a hazának jelen vészes állapotában az őrvonalon, részint a táborban töltötte a nemzetőrök buzdítására s a rend föntartására. Az alispán jelenléte jó hatással lászott lenni s az ülés befejezése után ismét táborba szállott, a maga részéről is nemzetőri kötelezettségének részbeni lerovására. November 1-ről a vaiszlói táborból kelt levélből olvassuk, hogy ok­tóber 18-án mozgalom indult meg a Dráva-parton, mert a pozsegai nem­zetőrök és szerezsánok a drávaparti falvakat zsákmány végett meg akarták rohanni, hol azonban a harangokat félreverték és futárokat indítottak Vaiszlóra, mire Cséhy József nemzetőri hadait útnak indította, de az ellen­séget már csak a Dráva jobb partján találták, azt kiáltozva vissza a ma­gyaroknak, hogy még a bölcsőből is kiirtják csecsemőiket. 8) Augusztus 21-én jegyezték föl a nemzetőrség részére tett kiadásokat, melyek 4457 irt 39 krt tettek ki, melyből a pécsi vasgyár az elkészített dzsidákért 1833 irtot, majd ismét 225 frt és 556 irtot kapott. Szeptember 3-án jelentést tettek, hogy az őrvonal a vejti résztől a somogyi határig üresen áll, mire az alispánt bízták meg, hogy az ellenség mozdulatait figyelemmel kísérje. Szeptember 12-én utasították az alispánt, hogy a páli, vejti és stárai részeken tekintélyesebb őrséget tartson és a drávamenti, liazafiságukról ismeretes polgárokat pedig rendelje meg, hogy e részek őrségei közt az összeköttetést föntartsa. Ez intézkedések oka abban rejlett, mert a veszprémi nemzetőrök, kikre e hely védelmét bízták, onnan min­den ok nélkül távozván, az egész vonal védelem nélkül maradt. Maga a honvédség részint a nemzetőrökből, részint pedig az önkén­tesekből került ki. A 42-ik honvédzászlóalj egy része baranyai fin volt. A 36-ik zászlóalj volt a tulajdonképeni pécsi ; parancsnoka fíácz Sándor.4) A mohácsi főhadiszállásból augusztus 8-án az őrnagyok vezetése ') Közlöny 1848. — 2) Kossuth hírlapja, 1848. - 3) Kossuth hírlapja, 1848. 4) Gélich I. 339,

Next

/
Oldalképek
Tartalom