Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
672 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL Miksa orvos volt. A vándorgyűlés akkor nem vonta vissza magát a közönségtől, mint utóbb ; 445 összegyűlt vendégét Pécs a legszivélyeseb- ben fogadta és a gyűlések egészen népszerűek voltak. A gyűlések nagyobb irodalmi munkásságot indítottak meg Pécsett, így Scytovszky megbízta Haas Mihály akkori bölcsészet-tanárt, hogy Baranyavármegye ismertetéséül egy „Emlékiratot“ szerkeszszen, melylyel a tudósoknak kedveskedjék s a megjelent mű sok tekintetben az iróvilág előtt forrás gyanánt szolgál ma is. Pécs város ez esemény emlékére érmet veretett, melyből egy példányt 3276. sz. alatt a vármegyének is küldött. A természettudósok Batthyány Kázmér gróf meghívására Harkányba rándultak, vizsgálat alá véve annak gyógyvizét, melyet csak 1823-ban födöztek föl, mikor Batthyány Antal gróf ott árkot huzatott. A gróf, hogy vendégeit meglepje, a Harsány-hegyre, mely élével fordul Harkány felé, nyolczvan öl fát vitetett s azt a lakoma alatt meggyujtatta, mi a csúcsos hegynek tűzhányó kinézést kölcsönzött.' A nádor 1846-ban töltötte be hivataloskodásának jubileumát; az ünneplést november 5-ére tűzték ki, melyre Baranyavármegye is készült, de a nádor ekkor már beteges volt és mellőztetni kívánta a tisztelgéseket. Betegsége halálos kimenetelű volt. Baranyavármegye három havi gyászt rendelt el a nemzettel együtt küzdő nádorért. 1847. év február 18-án tartották meg érte a gyászistentiszteletet és a követeknek utasítást adtak, hogy fia, István főherczeg nádorrá nevezése mellett kardoskodjanak. István nádor, hogy Magyarországot megismerje és magának népszerűséget szerezzen, körutazást tett. így Baranyavármegye is részesült ama szerencsében, hogy őt körében üdvözölhette. István kir. helytartó 1847. év szeptember 17-én szállt ki hajójából Mohácson, miután ott a vasas-németek fölött szemlét tartott s a püspöki kastélyban megtekintette Dorfmeisternek a mohácsi vészt ábrázoló festményét s egy órai késedelem után megindult Pécs felé, hová tiz órakor este érkezett meg. Az érkezőt már a város határán kívül fogadták a megyei katonaság és a városi fáklyás lovasok. A várost kivilágították, mely a jövőknek remek látványt nyújtott. Legjobban kitűnt a sok közül a magasan fekvő vármegyeház és a városház tornya. A hivatalos és ünnepi fogadás a város sorompóinál volt, honnan a kivilágított utczákon keresztül a püspöki palotába hajtattak. A néptömeg nagyobb része a vártemplom előtti téren foglalt állást. István főherczeg és Scitovszky kiléptek az erkélyre, hogy a kivilágított sétatér tündéri fényében gyönyörködhessenek, melynél még jobban megnyerte tetszésüket Nagy József eredeti eszméje, ki a téren túl lévő kertjében emelkedő nyárfáját világította meg föltűnő modorban, a Pichler- család pedig kerti kioszkját ragyogtatta bengáli fényben. Másnap délkor kezdődtek a tisztelgések. Először a papság jött, majd Majláth vezette Bárány a vármegy ét. Tolnavármegye Örményivel jött, ki fontos és úgyszólva politikai beszédet tartott. Somogy vármegye, majd Pécs következtek ezután. Ennek szónoka Somsicli kir. tanácsos volt. Végül
