Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
Á SZÁBAbSAGHARCZÍÖ. 673 jöttek a többrendii egyesületek, gazdasági egyesület stb. A tisztelgések után a főherczeg a tiszteletére rendezett gyümölcskiállítást tekintette meg, melyet 120 terítékű ebéd követett, melyen a püspök három elmés fölkö- szöntőt mondott a főherczegre s ez is poharát emelte a házigazdára. Egykorú tiidú«üAsfik megjegyzik hogy .a beszélgetés magyarul folyt. Ebéd után társalgás volt a püspöki palota nagy erkélyén, majd a székesegyházat, este felé pedig a Tettyén rendezett népünnepélyt tekintette meg a főherczeg. Este 11 órakor a vármegye által pazar fénynyel rendezett tánczünnepélyt szerencséltette, előbb a csillogó páholyból tekintvén meg, majd a vendégek közé vegyült. A főherczeg szeptember 19-én hagyta el Pécset. Reggel fél 8 órakor még a misén vett részt, 9 órakor pedig a nép éljenzései között Siklós felé távozott, hogy Eszéket tisztelhesse meg jelenlétével, hová délután 3 órakor ért. f) István főherczeg ünneplése a korszak legutolsó lojalitási nyilatkozata a mindig kormányhű Baranyavármegyének. Az ellenzéki elemek csakhamar megkezdték munkájukat a vármegye érzelmeinek átalakítására. Ellenzéki elemek előbb is voltak itt,, de Majláth oly pártfegyelmet volt képes tartani, hogy az ország átalakulása nélkül nem lehetett remény még arra se, hogy az ellenzék életjelt adjon magáról. Az ellenzék akkori vezére Batthyány Kázmér gróf volt, de csak eszményileg, mert a pártvitákba nem elegyedett, vármegyegyüléseken részt nem vett és úgy látszott, hogy Majláthot, a vármegye fejét, kivel épen nem rokonszenvezett, vetélytársának tekintette. Az 1847—48-iki országgyűlés már előre végzetszerünek Ígérkezett és így Batthyány se rejtőzhetett tovább a véka alatt és föltette magában, hogy mikor a követválasztásra a határidőt kitűzik, egész erélylyel fog oda hatni, hogy Baranyavármegye ellenzéki követeket küldjön az ország- gyűlésre, vagy legalább megindítsa Baranyában az ellenzéki szellemet és mozgalmakat. Majláth azonban nagyon korán értesült e mozgolódásokról és a szigorúan gyakorolt pártfegyelem mellett kortes-eszközökhöz is nyúlt, hogy az ellenzéki mozgalmakat lehetetlenné tegye. Ez abból állott, hogy a követválasztás határidejét addig nem tűzte ki, de a meghívást se hirdette ki addig, míg a pártszervezéssel el nem készült. Hozzájárult ehhez, hogy már az év tavaszán szervezték a bizottságot, mely a követek számára adandó utasításokat kidolgozta. A bizottság elnöke Scvtovszky püspök volt; ki úgy találta helyesnek, hogv-az utasításokat jó előre, vitassák meg és ké- szeri terjeszszék a megválasztandó követek elé, melyet tehát az ellenzéki képviselők^ ha saját meggyőződésük után indulnak, el se fogadhattak 'vőlna^A- vármegye közgyűlését 1847. év október 11-ére hirdették ki. Batthyány, ki a választás sikerét a szent-királyiakba helyezte, a gyűlés előtti napon kiment Szent-Királyra. Kelemen kanonok egykorú jegyzeteiben a szent-királyiakat megörö) Pesti Hírlap, Nemzeti Újság’. 43
