Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TŐRÖK KIŰZETÉSÉTŐL 590 Pécs felé; ide délután két órakor érkezett; a szigeti városkapunál fogadták ünnepélyesen, honnan egész a piaczig sorfalat állott a népség s az ablakokat betöltötték. A piaczon lévő vendéglőt rendezték be a császárnak lakásul. Az előkelőség s a nép hallgatagon üdvözölték őt, ..örülvén, hogy a nagy uralkodót sziliről szilire láthatják“, kinek arczárói a veleszületett szelídség volt olvasható. Az nap a katonaság lblöl.1 tartott szemlét, másnap délelőtt az egész ezredet megvendégelte s ebéd után Siklósra ment. Haas megemlíti azt is, hogy a várban május 4-én miséi hallgatott és két pécsi polgárnak, kiknek házát ittléte alatt a villám sújtotta, huszonnégy aranyat ajándékozott. A püspök nem volt Pécsett; a rendelkezések katonai úton történtek. Ugyan ez alkalommal voll József császár Bellyén, Eugén he rezeg várkás tély ában. A XVIII. század nyolezadik tizedére esik a Jiellyei királyi,útnak kiépítése, mely az akkor elposványosodott vidéken nagy küzdelmek s penzáldozatok árán épült ki s mindenesetre nevezetes stratégiai vonalat képezett. A terv megvalósítására a kormány Niczky Kristóf grófot küldötte ki, mint királyi biztost, kinek elnöklete alatt Baranyavármegye 1771. augusztus 16-án közgyűlést tartott, hol Niczky támaszkodva királyi megbízására s az abban kifejtett indokokra, lelkes beszéddel szólította föl a vármegye nagybirtokosait e czélra való adakozásra, mi hatását nem is tévesztette el, bár nagyobb része a földesuraknak csak képviseletileg lévén jelen, ezek uraikkal való érintkezés nélkül azonnal nem is nyilatkozhattak, de a jelenlévők közül a pécsi káptalan négy évre évenkint 1500 irtot ajánlott, a pálosok szerzete hasonlóan 100 frtot, a jezsuiták 50 Irtot, Sauska 200 frtot, fíésán Imre 100 frtot, a Melczer-család 100 frtot, Bana Péter 40 frtot. Hozzá járultak ehhez a többi uraságok is számot tevő ajánlataikkal ; így a Petrovszkyak évi 200 írttal, Horváth Dániel örökösei évi 12 aranynyal, Kajdocsy évi 20 írttal, Barkóczy Margit budai apátnő, mint a vaiszlói uradalom birtokosa, évi 1000 frttal, a pécsváradi apát 6000 frttal, a pécsi püspök a maga részéről 4000 frttal, a székesegyház részéről 2000 frttal. Ezek szerént Baranyában az út megépítésére, mely a Dráva vizétől egész a bellyei várig terjedt, mintegy 48.580 írt jött össze. Niczky Kristóf gróf, kit egyúttal az építés vezetésével is megbíztak, már julius 6-án jelenthette, hogy a munka megkezdhető és október 5-én hozzá is fogtak. A pénzeket a vármegye évenkint szedte be és átadta Niczky grófnak. Az út hossza 2200 öl s kezdetben Kis-Dárda felé tervezték, melyet akkor csak egy csárda képviselt, ha a dárdai uradalom hozzá járult volna a költségtöbblethez, mint azt a Dárdáról Bellyére vezető útnál tette. Az út 194-ezer forintba került és 1776. év október 31-ére készült el. Közel a Drávához, ott, hol a vasút keresztezi e királyi útat, három öl magas és fél öl széles emlékoszlop áll, tetején a magyar koronával, melyet Mária Terézia és József mellszobrai díszítenek, 1 i79-ből származó latin fölirattal,1) mely szerént a nevezett uralkodók négy évi munkával megszüntették 1) Közli Papanek 35. ßrüsztle II. 172.
