Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
Á SZABADSÁGHAÍICZÍG. 591 a közlekedésnek századok óta szenvedett kellemetlenségeit s így, mikor a nép- ez, újabb jótéteményben a szülők szeretetét érzi, a földtöltés által megzfrbolázott vizek uraikat tanulták ismerni. (l 773-fa esik a jezsuiták rendjének eltörlése. A kormány a vármegyét erről a pápai breve átküldése mellett egy intimátum által értesítette, melyet a közgyűlésen 1778. év október ‘28-án hirdettek ki. A kihirdetéskor a rend eltörlése már köztudomásra jutott, mert Hegyi József, ki 1771 óta volt a pécsi ház főnöke és a vármegyei közgyűlések szorgalmas látogatója, e közgyűlésen már nem jelent meg. Ugyanekkor Friebeisz Terézia kérelmét is tárgyalta a vármegye, kinek szülei még 1765-ben két szőllőt adtak a jezsuitáknak oly föltétellel, hogy nevezett nőnek évente 200 frtot tartoznak fizetni s ki attól félt, hogy ez évdíját elveszti. A kormány egyelőre utasítást adott, hogy jelentkezzenek három hó alatt azok, kiknek a jezsuiták ellen követelése van s a jezsuiták szintén jelentsék he, kik ellen van nekik követelésük ; egyúttal az iskolák megnyíltának idejét deczember elejére halasztották, leszámítva a jogi és orvosi tanulmányt, melyeket a rendes időben (november 1.) nyitottak meg. Ott, hol ilyenek voltak, a folyamatban lévő porokét egy évre halasztották. A jelentkezési idő eltelte után összeírták a jezsuiták összes javait, külön becsülték az ingóságokat, a pécsi birtokokat egyenként, majd a görcsönyi birtokokat. Visszatekintve a jezsuiták Pécsett való közel egy századig tartó működésére, a tudományos férfiak egész sorát látjuk magunk előtt, kiket elősorolni a hely szűke nem engedi. A Pécsett működő sok jeles férfiú közül megemlítjük mégis a következőket : Maró, ki 1704-ben a ráczoknak áldozatul esett; geográfiát irt Pannóniáról. Szabó István több rendű műveiről a „Magyar írók“ emlékezik meg. Árvay György több ideig gimnáziumi igazgató volt Nagy-Szombaton, Kassán, Pécsett; több munkája van. Pejacsevich Ferencz szintén igazgató volt. Vaj ko vies Ignácz, később nagyváradi kanonok, több munkáit említi Katona. Reviczky Antal, később budai várplébános neve nagyon ismeretes. Taucher Ferencz, mint a nádor udvari káplánja halt meg 1820-ban. Kőszeghy László Csanádmegvében lett prépost. Itt volt továbbá 1727-ben Faludy Ferencz, a múlt század kedvencz költője. Itt tanult Pray György, a nagy történetbúvár. Horváth János több művéről nevezetes. Szunerics Márton budai gymnáziumi igazgató lett. A mi a jezsuiták iskolai működését illeti, kezdetben, a XVIII. század xégén, főkép a népiskolára fordították figyelmüket. Ezek magyar s német iskolák voltak. A liorvát iskolát 1721. év július 7-én Makár báró de Ma- kárfalva alapította e czélra, ama ház mellett adván helyet az iskolának, hol most a belvárosi elemi iskola áll, mely ház előbb Mehmet aga háza volt; az iskola tehát kibővült s hosszú ideig „schola»croatica“ név alatt szerepelt. A XVIII. század kezdetével s a Rákóczy-mozgalom lezajlása után csakhamar iparkodtak a középiskolák létesítésére, oly annyira, hogy 1784-
