Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
 SZABADSÁGHARCZIG. 573 fekvő vidéken jöttek össze. így október 8-án a keszüi mezőn, deczember 1-én Nagy-Kozáron, 1740. év február 15-én Pécsváradon, márczius 16-án Bicsérden gyűltek össze a vármegye urai. Csak május 16-áről olvassuk ismét Pécset a közgyűlés helyének. Ez időben halt meg Cienfuegos püspök és főispán és pedig 1759. év augusztus 12-én Rómában a nélkül, hogy Baranyát látta volna. Püspöki uralmának idejére esik az egyházi javaknak a püspök és káptalan közötti végleges fölosztása 1736. év deczember 16-án. Az ellentétek még akkor is oly élesek voltak, hogy Berényi, ki a vármegyét vezette, nem merte a felelősséget magára vállalni és így a kérdést királyi biztosok oldották meg. Úgy látszik, hogy a káptalan a neki jutott osztályrészszel még akkor sem elégedett meg, mert őfölségéhez újabb kérelmet intézett, melynek eldöntése az 1738-ik év végéig késett, mikor is azt a király végleg megerősítette. A végeredményre vonatkozó okiratokat a káptalani levéltár őrzi. Cienfuegos bár igen öreg ember volt, püspökségéről mégis valódi katholikus szellemben gondolkodott. Észrevette, hogy székesegyházában a kanonokok a breviáriumot chorusban nem imádkozzák. Ez ellen nemcsak kifogást emelt, de reá is parancsolt a kanonokokra, hogy a chorusban imádkozást, melyet harmincz év óta elhanyagoltak, kezdjék meg, mert az a kánonia lényege (substantialis constitutio), hogy a „canonica bórákat“ betartsák és hogyan mondhatók azok kanonokoknak, kik a kánonokat be nem tartják? A kanonokok csak nehezen szánták el magukat az imádságra, mindenféle kifogásokat emeltek annak megkezdése ellen. Elsőben, hogy vagyoni követeléseikre nem nyertek kielégítést, majd a megejtett osztály után, hogy még azon túl is van várni valójuk és mikor a végleges megerősítés is megjött, akkor azért nem tudták az imát megkezdeni, mert a székesegyháznak nem voltak prebendáriusai. Előbb úgy gondolta a káptalan, hogy a prebendáriusok egyikét a püspök, másikat a káptalan tartsa. Azonban 1738. év deczember 12-én levelet küldtek Rómába a bíboros püspökhöz, kijelentvén, hogy hajlandók az imákat elkezdeni, a mint a püspök két prebendáriust saját asztaláról kinevez.*) Cienfuegos küldötte Pécsre szent Vincze ereklyéit, melyeket előzőleg a mindenszentek templomában helyeztek el és onnan 1738. év május 28-án ünnepélyes körmenettel hozott el Berényi a székesegyházba. Megemlítjük, hogy Cienfuegos három művet is irt, melyek nevei : „Aenigma Trinitatis“ (A szentháromság titka), „De vita sancti Francisci Borgiae“ (Borgiai szent Ferencz élete), „De Suco Eurhavistice Sacramento“ (Az oltári szentségről). A püspökséget Berényi Zsigmond 1739. év deczember 3-án kelt okmánynyal nyerte el, főispánná pedig 1740. év február 6-án nevezték ki i) Firüsztle I. 481. 493.
