Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
554 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL öröksége miatt Wiirzbergből pauchingeni kerületből, Mágocson.1) Weisz Margit bajorországi örökségét keresi,i) 2) Hauser szül. Braun Anna Gödréből, Würtenbergben, Nausplingen községből kéri örökségét.3) Hessen- Würtenbergből többrendü pénzek érkeznek a vármegyére.4) Egy nagy része azonban az örökségkeresőknek nem levelezett, hanem alkalmas időt választva, maga indult útnak és fölkereste ősei fészkét. A kormánynak ez fölötte alkalmatlan volt nemcsak az útlevelek tömeges kiadása miatt, de azért is, mert félnie kellett, hogy alattvalói új honvágyat kapnak a politikailag zavaros időkben. Ez okból 1798-ban 9870. számú rendelettel Lotharingia és Elsas felé a vándorlást végkép beszüntette, útlevelet többé nem adott ki, de az örökségek megszerzésére maga ajánlotta föl közbenjárását. Mielőtt leírásunkban tovább mennénk, pár szóval a protestantizmus és a görög-egyesültek viszonyairól emlékezünk meg. Mi a protestantizmust illeti, tudjuk, hogy azt a török kiűzetése utáni új foglalás már itt találta. Az ev. ref. felekezetű községekről fönmaradt jegyzékek igazolják, hogy lelkészeik folytonosan voltak, de igen aprók és néptelenek, szegények lévén e községek, csak szűk megélhetést biztosíthattak lelkészeiknek. Innen van, hogy azok folytonosan változtak és egy- egy helyen alig töltöttek pár évet. A kiűzetést követő hosszú harczok és a baranyai harcz-út okozták, hogy a vármegyének évtizedeken át úgyszólván alig volt közigazgatása. Az „akatholikusoku-kal, mint akkor őket röviden nevezték, nem törődött a vármegye, legfölebb a kath. püspök és papság, mely nagyon óhajtotta volna, hogy a reformátusokat úgy téríthessék vissza a kath. egyház kebelébe, mint az áriánusokkal (unitáriusok) történt, azonban siker nélküli volt működésük. A politikát az időben a tiszta katholiczizmus és mellette a türelmetlenség szelleme lengte át, melynek czélja volt a reformatus vallásgyakorlatot mindenkép megnehezíteni és végül lehetetlenné tenni. E politika mindjárt a harczok és forradalom lezajlása után megkezdette működését és majd az egész századon át tartott mindaddig, míg a fölfogások egy újabb áradata nem jött, mely azt mondotta, hogy az államnak mindegy, hogy az egyes egyének mit hisznek, csak higyjenek. E küzdelmek most már rég lezajlottak és nincs is igazi fogalmunk arról, hogy minők lehettek azok. A poros akták halmazából azok némi megvilágítására bemutatunk egy nagyon rövid töredéket. Úgy hiszszük, hogy azok ma már senkinek se fájnak. A béke beálltával 1709-ben azzal kezdődött meg a küzdelem, hogy a Jiatóságok és uraságok elvették a reformátusok templomait. Jogosnak azért látszott ez eljárás, mert a nép azelőtt a katholikus vallást követvén, templomaik is kath. templomok voltak, melyek a reformátusokat nem i) Kj. 1825. 1850. — 2) Kj. 1825. 2033, 2040, 2554. - 3) Kj. 1825. 2485. — «) Kj 1826. 2105.
