Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
524 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL A bekötött első jegyzőkönyv az 1699-iki gyűlések részére néhány üres lapot hagyott, melyet soha se töltöttek be, sőt 1700-ban csak decz. 13-ról találjuk az első közgyűlést. E közel két év az idők viharában nyomtalanul vész el. Mi történt az 1699- és 1700-iki években, azt a közgyűlési jegyzőkönyvek későbbi adatai részben megfoghatóvá teszik. Ugyanis Nagy György Lászlót, kit Radanay leveleiből is az alattvalókkal szemben veszekedő, izgága embernek tanulunk ismerni, összeveszett Makárral, ki Pécsett lakott, a katonaság fizetésének kérdésében és Makár megölte az alispánt. A vármegye nem élhetett alispán-választási .jogával, hanem Budáról küldtek neki alispánul egy német embert, kinek neve Telay de Tilnau Jonáthán Edmund volt, ki azután úgy a hogy kormányozta a vármegyét. Ez indignatust is nyert és Jlakics Gábor kanonokkal együtt ármálisukat 1700-ban hirdette ki a megyegyülés. 1711-ből olvassuk, hogy a vármegye fölsőbb rendeletre kifizette ez alispánjának hátralékos sálláriurnát. 0 4700-ban a(pestis\ósze dúlt a vármegyében. Részletes okirat erről nincs, de az iTOtPîEî közgyűlés azt mondja, hogy jobban garázdálkodott az, mint a török. A kormánytól miheztartás végett leirat is érkezett, melyet a közgyűlésen kihirdettek. E vész 1709-ben ismétlődött. Ekkor építették a havi-hegyi kápolnát, melyhez a vármegye hatvan forinttal járult. 1700-ig Draskovics gróf a vármegyét úgyszólván nem is látta. Ez év végén, deczember 13-án tisztújító-közgyűlés lett volna tartandó, de azt határozták, hogy a főispán eljöveteléig maradjanak meg a tisztviselők, az alispán, úgy Habs Gábor, Karácsony István s a mohácsi járásban Pólyák János, az esküdt és táblabiró. A gyűlésen Simaházy Ferencz szerepelt mint jegyző. Draskovicsot, Kapocsy kanonok helyettesítette. A gyűlés legérdekesebb határozata az volt, hogy a vármegye összeírását elrendelte és arra Huszár István pálos-szerzetest és a világi Radisovics Györgyöt küldte ki. 1700. év február 17-én megjelent a főispán is az ülésen. A vármegye föntartotta jogát az alispán-választásra. Három jelölt volt: Telesy Jonáthán, Hellepront János és a volt jegyző, Simaházy Ferencz. A három közül ez utóbbit választották meg, ki egyúttal a jegyzői tisztet is viselte. "2) Telesy föszámvevő lett.3) Az alispáni jelöltek közül Telesyt már ismerjük. Simaházy neje Réthelyi leány volt; mint ilyen szerepelt a vármegyében s a hajdani Kéthely körül voltak birtokai, a melyekre azonban a neo acquistica co- missio előtt csak kétes jogokat igazolhatott. Hellepront János neje Beze- rédy Terézia volt, kik akkor Duna-Szekcsőt bírták. Később a Rákóczy- mozgalmakban látjuk szerepelni. A vármegye ez évben elég szorgalmasan működött, mert összesen tiz gyűlést tartottak, melyek egyikén a teendők sokasága miatt Holtai 1 1) K. J. 208. — 2) K. I. 23..— 3) I. 40.
