Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A SZABADSÁGHARCZIG. 519 A kormány a püspöki javakat végre resolválta s a püspöknek véglegesen átengedte. A bizalmatlanság azonban továbbra is megmaradt Ra- danay irányában. Mutatja ama körülmény, hogy 1700. év augusztus 3-án diplomát boesájtottak ki, mely szerént megenàediêV~TTa(ts:nar\rrmkrAnrû‘v a káptalant restaurálja, utasítván, a decimákból folyó jövedelfrlïïrAnrrrrrm felé, a falvakat pedig négyfelé osztani. Előbbiből a püspök, káptalan és székesegyház, utóbbiból meg a szeminárium volt az osztozkodó. Az okmányban különben a javak nem püspöki javaknak, hanem a pécsmegyei papság vagyonának neveztetnek,1) miből látható, hogy a királyi kegy egészen más czélzattal adta a vagyont, mint a mire azt átidomították. Lelki dolgokban oly utasítást ad az okirat, hogy a püspök vikáriusa az akkori prépost (Kazó István) legyen, ennek halála után a kormány fog- vikáriust rendelni. A jezsuiták plébániájára a kinevezési jogot a püspöknek adja ugyan, de utasítja, hogy semmi ügyben se szabad a prépost és káptalan tanácsa nélkül cselekednie s ha köztük nézetkülönbség támadna, a kérdést az esztergomi érseknek kell eldönteni. Radanay, munkájának megkönnyítésére tizenkét kanonokot nevezett ki, a kormány azonban ez alkalommal csak hetet erősített meg s különösen kiemeli, hogy Visa János Egermegyéből származó papot semmikép el nem fogadja. Visának már korábban pere lévén, ennek folytán rabként hurczoltatott Pozsonyba, de onnét megszabadulván, visszahelyeztetett, 2) kanonoki székét azonban többé el nem foglalta. Később, a Rákóczy- mozgalom idején többször olvassuk nevét a történet hasábjain.3) Végül nem tartotta szükségtelennek azt se, hogy a kanonokok kinevezési jogát a püspöktől elvegye s azt egészen magának tartsa fönn. Az összes javakra nézve pedig elrendelte, hogy azt egy kanonok kormányozza, kihez egy világi férfiú is adassék s mind a kettő számadással tartozzék. A kanonokok kinevezési jogát azonban csak Radanay ellen tartotta fönn; utódja újra élt e joggal, leszámítva a nagyprépostot, kit a király nevezett ki A püspök által kinevezett utolsó kanonok Agits István volt (1776. aug. 28.). Klimó halálával az uralkodó e jogot egészen magának tartotta fönn.4) Baranyavármegye területeit a neo acquistica comissio működése alatt/ a régibb kor nemesei alig keresvén, tágas tér nyílott az újabb adományo.záshoz. A néptelen területnek értéke igen csekély volt, ha tehát valakit a királyi kegy megjutalmazni akart, igen nagy területet kellett kihasítani, hogy legalább némi jutalmat biztosítson azoknak, kik arra érdemeket szereztek. így történt, hogy alig hét adomány, valamint a püspök és a pécs- váradi apátság jogainak kiosztása után, majd az egész vármegye területei fölosztatott s a fiskálitásra és későbbi adományokra alig maradt valami. 1) Lib. Reg. 25. 924. — 2) Aigl 82. - 9. — «) Lib. Reg. 23. 555. Szalay VI. 124, 128, 179, 182 stb. — 4) Aigl
