Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG. 477 esztergomi olvasókanonok (1619.), ki váczi püspök lett; Ralásffy Tamás boszniai püspök (1621. okt. 11.)'If.; Dávid Pál (1625. márczius 15.), később váczi püspök lett; Draskovics György de Trakostyán, esztergomi szent István-prépost, pornói apát (1628.), a ki váczi püspök lett; Vinko- vics Benedek zágrábi prépost (1630. okt. 6.), utóbb zágrábi püspök; Cheh János egri kanonok (1637. május 2.) f. ; Bosnyák István (1639. nov. 6., à consiliarum, kanczellár-helyettes), veszprémi püspök lett (ő alatta nevezték ki Pécsi András pozsonyi kanonokot pécsi préposttá) ; Czeglédy Albert novensi püspök (1641. nov. 21.) f. ; Szelepcsényi György Csanádi püspök (1643. nov. 20.), veszprémi püspök és később esztergomi érsek; Széchényi György Csanádi püspök (1644. szept. 13.); Hoffman Pál Szent- András prépostja Visegrádnál s apát, esztergomi nagyprépost (1648. ápr. 20.); Salix János de Felsethal, vellebrádi apát (1658. jan. 24.) f. ; Gubasóczi János esztergomi kanonok, szegzárdi apát, scopiai püspök (1668. jul. 17.), később váczi püspök lett; Széchényi Pál, a bondorfi zárda priorja (1676. inárcz. 29 ), ki 1687-ben veszprémi püspök lett. Mindé püspökök a török idejében föntartották ugyan jogaikat, de abból nagyon kevés jövedelmet húztak s népükért nagyon keveset tettek és tehettek, mert az egész püspöki megye a török alatt nyögött. Gesval- dis bíboros 1589-iki levele szerént, a pécsi püspök semmi jövedelmet sem élvezett, pedig azelőtt, a kamarai iratok szerént, 3200 forintja volt.2) 1597- ben bizonyos perben több tanú szerepel, kik közül Dávid Pál de Felsethal pécsi püspök volt az első, ki annyi év után, 1627-ben elsőben tiltakozott a püspöki javak elfoglalói ellen a pozsonyi káptalan előtt; Ez okmányban a püspöki javak községenként elősorolvák, azonban nem felelnek meg az 1542-iki összeírásnak, jeléül annak, hogy a községek csere és vétel tárgyát képezték a török alatt is, tehát csekély jövedelmet is hoztak.3) Draskovics Györgyöt püspökségében megerősítő okmány 1629-ben azt Írja, hogy Pécs városa oly nagy mint Bécs, melyben 30—40 katholikus ház van, török és eretnek pedig 1000 körül ; a székesegyház török templomul szolgál, a püspöknek jövedelme mintegy száz forint, melyet a parasztoktól úgy zsarolnak ki.4) 1633-ban a pécsi káptalan tiltakozik a káptalani javak elfoglalói s használói ellen.8) Hoffmann Pál püspök pápai megerősítésére vonatkozó tárgyalásnál a pécsi püspökségről azt mondják, hogy csekélyebb tizedet vesz be, melyet a püspöktől a kapitányok szoktak bérbe venni s néha az alattvalók csekély ajándékot nyújtanak;6) így Salix János püspök 1661. év április 24-én Petheő László kiskomáromi várnagynak adta bérbe a püspökség jövedelmét 200 forintért s egy török szőnyegért.7) Gnbasóczy János 1675-ben Lipót királyhoz folyamodott püspöki jai) Lib. Reg. VII. 110. — 2) Koller VI. 352. — 6) Koller VI. 381. — *) Koller VII 3. — s) Koller VII. 7. — Koller VU. 46. — 1) Koller VII GO.
