Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG 465 nyai szerént ugyanis a 7-ik pont úgy szólt, hogy „Pécsen és másutt az pápista vallású páterek, barátok és jezsuiták, amint hallatott volt, infestáltattak, azért.........a kezeiknél lévő protectionálék ellen ne háborgattassanak“ stb. 1658-ból Horváth Tamás jezsuitától olvasunk levelet Salix János akkori püspökhöz, • melyben magát pécsi vikáriusnak Írja alá, miből az következik, hogy előbb Pécsett tartózkodott. A levél azonban Szebény- ben kelt, hol, mint a levél mondja, a jezsuitáknak rezidencziája, azaz lakása volt s tartalma szerént halálra űzeti a török, szabadságában állván bárkinek, ki őt elfoghatja, lelőni, vagy megfojtani. 1662-ből Mucsy István két levelet is ir Pécsről keltezve a pécsváradi apátnak ugyanama tárgyról, mint az előző Horváth Tamás. Lehet, hogy ez szintén jezsuita és a püspök vikáriusa volt. Gyaníthatőlag egyúttal baranyai, vagy pécsi származású is volt e Mucsy nevű liczentiatus egy generáczióval későbbi időben. A jezsuitáknak ez időben öt tartózkodási helyük volt a vármegyében, úgymint: Pécs, Kátoly, Szt.-Erzsébet, Hosszú-Hetény és Szebény. Sajátságos, hogy XVIII. század elején megejtett canonica-visiták, az egész vármegyében a kisebb helyeket értve, csakis e helyeken találtak a templomokban három oltárt; fönnállván még akkor is a szokás, mely minden oltárnak külön papot kívánt s így a Baranyában akkor tartózkodó jezsuiták számát mintegy tizenötre lehet tenni. Hosszú-Hetényben a XVII. század második felében Pren thall er János és Bittévi Mihály tartózkodtak,x) kik közül az utóbbi azért érdemel különös figyelmet, mert pécsi fiú volt; a Tettye-utcza elején, a templom alatt, a 18—20. sz. házak vidékén feküdt Bittévi atyja háza, mely keletre a Tettye-patakig terjedt és később a jezsuitáké lett.2) Bármily fiatalnak veszszük is tehát Bittévit, a jezsuiták pécsi működését ennek föllépése alkalmával 20—25 évre kell tennünk. Az Aigl által idézett névtelen iró előadása szerént, e jezsuitáknak nem volt szabad a városiakkal érintkezni, csak mikor a pécsi basa leánya súlyos betegségbe esvén, azt a jezsuiták sikeresen meggyógyították, engedték meg nekik a szabad bejárást Pécsre,3) kik aztán Pécsre is telepedtek, mint a jezsuiták fönmaradt iratai igazolják. Az 1664-iki hadjárat, mint látjuk, teljesen szervezve találta a jezsuitákat. Már ekkor voltak itt a jezsuitáknak ingatlanai, meg volt rezidencziájuk a mindenszentek templomának vidékén, a Bittévi-féle apai birtokon s mellette, melyet Matulier Péter és Mohácsi Katalintól kaptak ajándékba, de ezen kívül még két birtokuk volt a török-uralom alatt : egyik a német-ürögi Mária-völgy- ben fekvő szőllő, melyet ők neveztek el Mária-szőllőnek ; a másik a pécsi határban lévő úgynevezett szent József-szőllő, melyet Toklics Fe- rencz özvegyétől vettek 180 írtért. Látszik tehát, hogy a jezsuiták e kor végén egészen megtörték az 0 Brüsztlo I. 92. - 2) Acte Jesuit. 1. 1. és 5., 66. 3) Aigl 187.
