Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
424 A MOHÁCSI VÉSZTŐL Szigetvár őrségével való békés vagy barátságos egyezkedési kísérletek sikerre nem vezetvén, mikor Istvánffy, mint a király megbízottja, Szigetvárott időzött 1549-ben, Pécs akkori parancsnoka Dervis bég, ki Dali bégnek, a mohácsi ütközet egyik tervezőjének fia volt, levelet küldött neki Szigetvárra, panaszkodván Szegedi György szigetvári várparancsnok ellen, hogy a népséget nemcsak elszökteti, hanem, hogy „a szegénységen mennyi romlást és kincset vett“, neki lajstromban is meg van. ') A levelet magyarul írták a szokásos latin bekezdéssel s végezettel s így kezdődik : „Nos Denvy Zbek locum tenens Sacro (!) cesaree mattis in Quinque-Ecclesiis etc.“ 2) Ugyanez évben másik levelet is ir Dervis bég Istvánffy Pál királyi tanácsosnak, Pál diáknak, Bethey Jánosnak mint barátjának, kérjen számot a várbeliektől, mert elrontják a hatalmas császár földjét, a siklósi és görösgali útat lesik, úgy a mecseki és fehérvári útat elállják a király katonái, mert ha efféle gaz népet talál, azt meg fogja büntetni, habár cászár és király frigyet kötöttek is. Különös panaszt emel Alia Mátyás és Magyar Bálint ellen, kiket Pécs 1543-iki védelménél látunk szerepelni s hogy Szegedi György zsarolásait megírta a királynak. 3) Látható tehát, hogy a török kezdetben visszatartotta mágát a folytonos ingerkedések mellett is. Van egy levelünk 1550-ből, mely szerént Dervis bég Szent-Kozma I Kénjén napján indult el Pécsről Budára, a hol több bég Boszniából, Pozsegáról stb. összejöttek tanácskozni, amint ezt Horváth Márk, a későbbi szigetvári parancsnok, Pacsődról Zichy Istvánnak Írja. 1550-ből olvassuk épen Verancsicsnál,4) hogy a törökök egész hadseregüket Szegednél összpontosították; ott voltak a boszniaiak, szerémiek, lierczegovinaiak, belgrádiak, pécsiek, fehérváriak, de esak#Casson maradt a budaiakkal Szegeden. Olvassuk továbbá Verancsicsnál,5) hogy a törökök (a pécsiek) megadták merészségük árát. Dervis bég vezetése alatt 1500 lovas ment át a Rigna (Rinya) vizén, hogy Babócsát megnéptele- nítsék. Báthory András, Babócsa parancsnoka, csak akkor vett hirt róla, mikor zsákmánynyal hazafelé indultak. Rögtön 95 lovast és 225 gyalogost fölfegyverez s kiküldi ama helyre, hol a Rinyán az átjárás van; a gyalogság előre megy, hogy azt elfoglalja, a lovasság csak lassan halad előre, nehogy fáradtan legyenek kénytelenek támadni. A törököknek rossz Útmutatójuk volt s nem ott készültek visszamenni, a hol átjöttek s így egy mocsaras tóba keveredtek, melyet a Rinya alkotott. Itt a viz elemével fejlődött küzdelmük ; Dervis bég lováról a mocsárba esett s a törökök oda siettek, őt kimenteni. E pillanatban értek oda Báthory gyalogosai, rohamot intéznek, kilövik fegyvereiket, a vezér s a zsákmány veszedelme s az ellenség támadása oly zavart idéztek elő, hogy a török csapatot sikerült két részre oszlatni. Azok, kik közel voltak a mocsár végéhez, futásnak eredtek, ezeket a magyar lovasság vette üldözőbe, míg a mocsárban !) Levéltár I. 11. — 2) Az évszám hibásan 1540-re szól, de 1549-re értendő, mert a foglalás is csak 1543-ban történt. — 3, Levelestár 1. 57. — 4) VII. 166. — I. 261.
