Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. ményben vannak, hogy semmi esetre se született Yalkóban, mely akkor nem volt Slavóniában, hanem Magyarországhoz tartozott. Koller a Cesinge névnek keresett is megfelelő községet és azt Csa- czineze kőrösmegyei községben vélte föltalálni s annyi bizonyos, hogy Szeréin-, Valkó- s Pozsegamegyének a Hunyadyak korában fölvett földrajzában hasonló nevű község elő nem fordul. Születési évét Koller éles com- binatioval 1434-re állapítja meg; napját a költő maga kétszer jegyezte föl: Soxtus et hie decimus vitae milii labitur annus Narravit nato si modo vera Parens Septimus incipiet Septembres ante Calendas Si modo producant tres milii fila Deae — és Septimus incipet medio cum ardebit Olimpo Mensis ab Augusti tertia fine dies. Tiz és liât év futott el fölöttem, Ha igazat mondott szülőanyám S a hetedik (azaz tizenhetedik) szeptember kalendájával kezdődik, Ha addig a bárom istennő a fonalat elhúzza. — És A hetedik kezdődik, mikor a nap Olimp közepéből Augusztus vége olőtt harmadnappal fog égni. Ebből augusztus 29-ike határozható meg. Nemes családból való származását igazolja Tubero,:) úgy Thuróczy (lap 67.), de maga is mondja Ugohoz készített Epigrammjában : Divitior cum sim cum sim te junior Ugo Sanguinis et clare nobilitate prior. Mikor gazdagabb vagyok Hugó és fiatalabb mint te, Azonkívül nemes vérem tisztaságával is előbbre való. Teljes bizonyosnak vehetjük, hogy atyja magyar nemes volt és azt vagy szintén Chezmicze névvel nevezték, vagy nevét az idők örök feledésbe temették. Hogy magyar volt, azt igazolják az olasz írók, kik Ja- nusról irataikban megemlékeztek, mert majd Hungarusnak, majd Ung- lieretusnak hívták. Telegdi és Szén ti vány i azt mondják, hogy Janus családi neve Vitéz, miután Vitéz nagyváradi püspök és később esztergomi érsek, Janusnak nagybátyja. Ez állítás tévedésen alapul; Janus az érseket avunculusnak hívja és nem patruusnak, már pedig Janusról, ki a latin nyelvet annyira bírta, hogy költeményeinek irályát az ókor classieusaitól megkülönböztetni alig lehet, föl nem tételezhetni, hogy az avunculus és patruus szókat összezavarta volna, miért Vitézt az ő anyai nagybátyjának értette s anyját kell Vitéz-leánynak, vagy származéknak tartanunk. Egyébként magának az érseknek neve se Vitéz volt, hanem Zredna. Ivanich Pál e névvel adta ki összegyűjtött levelezéseit. De hogy Vitéz is magyar, kétséget se szenvedhet és el se képzelhető, hogy Mátyás király Vitéz Jánost az esztergomi érsekségre emelte volna, ha nem magyar s magyarul nem tud. Cornides Dániel és kiadóinak tanúsága szerónt Janus magyar nyelvtant is irt (mely sajnos elveszett), mit nem tehetett volna, ha anyanyelve magyar nem lett volna. ') Comment de temporibus 111. G.
