Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
332 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL Az édes nyelvű költő származásáról alig vannak nemi adataink és sajátságos, minél messzebb megyünk vissza ama történetírókon, a kik róla írtak, annál tökéletlenebbek az adatok s valóban az eredeti forrásokhoz kell visszatérnünk, hogy valami bizonyosat szerezhessünk róla. így Kapri- nai1) azt mondja, hogy Janust előbb Joannesnek nevezték, Szerimben született, atyját Lucidiusnak, anyját Katalinnak hívták stb. Azok, miket Lampe említ meg Janus Pannoniusvól, tévedésen alapulnak. Janus családi nevét ezelőtt általán Cesinge-nek írták. Erre nézve egyetlen okmányunk van, ez II. Fiúsnak Angeli bíboroshoz irt levele 1460. február 16-ról,i) 2) melyben elmondja, hogy az üresedésben lévő püspöki széket János Cesingével töltötte be (Johannis Cesinge providimus). Az akkori Írásmód szerént e második név mindig az atyát jelenti és genitivusban áll, bár e korban „ae“ helyett mindig „e“-t Írtak, pld. Gallus Blasii, azaz Balázs fia Gallus. Cesinge tehát a pápai iratban az apát jelentené, mely név, különösen ha az Rómából származik, megbízhatatlan. A Cesinge szóban tehát valami keresztnév-alakot kellene keresnünk. Későbbi kutatások kiderítették, hogy a Cesinge név Chezmiee (Csezmicze) alakban olvasandó. Már Koller oly véleményben volt, hogy e név nem az apát, hanem Janus Pannonius származási helyét jelenti s Koller gyantásának teljesen megfelel a következmény, mert hogy egyebet ne említsünk, a Faló-család oklevelei között Janusra vonatkozó okmány3) kétszer is úgy említi őt : „Johannes de Chezmiee“, azaz csezmiczei János, így az származási helyére s nem atyja nevére vonatkozik. Születési helyére nézve maga a költő azt mondja : Me simul hos inter fatis et sorte Deorum Pannoniae tellus tenero tibi misit in aevo Qua mox Danubio mixturus nomen et undas Pingvia culta leni jam gurgite Dravus. Engemet a kisdedet a végzet s az istenek sorsa között Pannonia földe ott küldött az idők tengerére, Hol a Dráva gazdag földek között a Duna Torkába ömölve nevét és habjait elveszti. Miből az következnék, hogy a Drávának a Dunába való beütnlése táján született. Máshol egyszerűen azt mondja: Ille ego et hac cecini Dravum generatus adaltum Perlege et haec si quis et caetere forte legis. En énekeltem ezeket, ki a mély Drávánál születtem, Olvasd ezeket is el, lia a többit elolvastad. E szerént születési helye a Dráva pontján volna keresendő. - Thuróczy azt mondja,4) hogy Slavóniából szegény, de nemes szülőktől származott. Aeneas Sylvius5) állítja, hogy slavóniai származású volt; Tubero és Ranzanus ugyanezt állítják, miből korábbi szerzők ama vélei) Hist. Dipl. II. 372. — 2) Koller IV. 49. - 3) Századok 1896. 374. — *) Chron IV. 67. — 5) Utóbb II. Pius de Europa, lap 2.
