Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A MOHÁCSI VÉSZIG. 331 ii járadék élvezői még életben voltak. Janus püspök, a káptalan és haszon­élvezők beleegyezésével, nehogy az 1500 frt tőke sokáig kamat nélkül heverjen s netán bonyodalmas perre szolgáltasson alkalmat, aként oldotta meg a kérdést, hogy e pénzen Valkómegyében megvette a pécsi püspök­ség részére Ivánka szent-györgyi uradalmát, mely a mai szerémmegyei Ivankovo községnek felel meg, *) mivel a püspökségnek eddig nem volt alkalmas helye, hol e megyéből befolyó jövedelmeit egyesíthette volna. Viszontszolgáltatás fejében a püspökség bizonyos faluinak tizedjövédelmét engedte át az alapítvány részére. E falvak a következők voltak : Zederyes, Norges (Nyerges), Sárad, Zekclieo (Kapos-Szekcső), Olaszfalú, Vitáid (Ujfalú), Dombó (Vásáros-Dombó), Kisiagolvak (Kis-Jagonak), Mezeed, Nagiagolvak (Nagy-Jagonak), Hersik (Hörnyék), Saasd, János, Wasnok tolnamegyei falvak, úgy Osztró, Kerchene (Körcsönye), Nagehan (Nagy- Csány), Vifalú, Zaporica, Sazen, Kichan (Kis-Csány), Bezenecz (Besenez), Karich (Kákics) Baranyamegyében és pedig oly föltétellel, hogy miután e falvak tizedeiből több jövedelmet lehetett remélni, mint az eredeti jára­dék, a szent misék a jövedelem szaporulata szerént, énekes misékké vol­tak alakítandók. E megállapodásra vonatkozó okmány el is készült, an­nak egy részét maga Janus Pannonius készítette, a mi meglátszik annak irályán; azonban a pápai jóváhagyást reá meg nem szerezte s csak Janus halála után Zsigmond pécsi püspök kérte reá a pápa megerősítését, mi 1475. február 1-én történt meg.2) Maga e körülmény is igazolja a püspökök nagy elfoglaltságát, miért is az akkori püspököknek állandóan volt helyettesük. Henrik püspök ide­jében Frank Konrád lidi czimz. püspök volt az állandó suffraganeus, ezt György argenti püspök követte, kinek halála után Knendler Vitus bodoni ez. püspök, szintén karmelita, hosszú éveken át viselte a suffraganeus tisztségét. Egy szebb kor hajnala virradt hazánk egére akkor, mikor Mátyás király lépett a trónra. Könytelt szemekkel néz vissza ide minden magyar s egy dicső emlék tölti be itt a mi történetünknek lapjait is. Miklós püspök 1459-ben jobb létre szenderiilvén, Mátyás király az országban időző Angeli bíborosnak János nagyváradi kanonokot hozta a püspökségre javaslatba, ki még papi fölszentelést se nyert s csak mint diakon élvezte a kanonia jövedelmét. II. Pius pápa nehezen akart a dologba menni, mert János kanonok még 27 éves se volt, azonban, úgy látszik, a kellő informácziók hasz­náltak s a pápa 1459. november 5-én kinevezte pécsi püspöknek s törvé­nyes kora elértéig az adminisztráeziót a suffraganeusra bízta. A kineve­zésről egyúttal Baranya népeihez, vazallusaihoz s máshová is menesztett bullákat, melyek az új püspök őszinte tiszteletére sarkalnak. A püspök, ki Mátyás király különös támogatása mellett ily fiatalon jutott a püspöki tisztségbe, nem más, mint a hírneves latin költő, kit Janus Pannonius név alatt ismerünk. 1) Dr. Csánky II. 284. — 2) Koller IV. 400.

Next

/
Oldalképek
Tartalom