Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 331 ii járadék élvezői még életben voltak. Janus püspök, a káptalan és haszonélvezők beleegyezésével, nehogy az 1500 frt tőke sokáig kamat nélkül heverjen s netán bonyodalmas perre szolgáltasson alkalmat, aként oldotta meg a kérdést, hogy e pénzen Valkómegyében megvette a pécsi püspökség részére Ivánka szent-györgyi uradalmát, mely a mai szerémmegyei Ivankovo községnek felel meg, *) mivel a püspökségnek eddig nem volt alkalmas helye, hol e megyéből befolyó jövedelmeit egyesíthette volna. Viszontszolgáltatás fejében a püspökség bizonyos faluinak tizedjövédelmét engedte át az alapítvány részére. E falvak a következők voltak : Zederyes, Norges (Nyerges), Sárad, Zekclieo (Kapos-Szekcső), Olaszfalú, Vitáid (Ujfalú), Dombó (Vásáros-Dombó), Kisiagolvak (Kis-Jagonak), Mezeed, Nagiagolvak (Nagy-Jagonak), Hersik (Hörnyék), Saasd, János, Wasnok tolnamegyei falvak, úgy Osztró, Kerchene (Körcsönye), Nagehan (Nagy- Csány), Vifalú, Zaporica, Sazen, Kichan (Kis-Csány), Bezenecz (Besenez), Karich (Kákics) Baranyamegyében és pedig oly föltétellel, hogy miután e falvak tizedeiből több jövedelmet lehetett remélni, mint az eredeti járadék, a szent misék a jövedelem szaporulata szerént, énekes misékké voltak alakítandók. E megállapodásra vonatkozó okmány el is készült, annak egy részét maga Janus Pannonius készítette, a mi meglátszik annak irályán; azonban a pápai jóváhagyást reá meg nem szerezte s csak Janus halála után Zsigmond pécsi püspök kérte reá a pápa megerősítését, mi 1475. február 1-én történt meg.2) Maga e körülmény is igazolja a püspökök nagy elfoglaltságát, miért is az akkori püspököknek állandóan volt helyettesük. Henrik püspök idejében Frank Konrád lidi czimz. püspök volt az állandó suffraganeus, ezt György argenti püspök követte, kinek halála után Knendler Vitus bodoni ez. püspök, szintén karmelita, hosszú éveken át viselte a suffraganeus tisztségét. Egy szebb kor hajnala virradt hazánk egére akkor, mikor Mátyás király lépett a trónra. Könytelt szemekkel néz vissza ide minden magyar s egy dicső emlék tölti be itt a mi történetünknek lapjait is. Miklós püspök 1459-ben jobb létre szenderiilvén, Mátyás király az országban időző Angeli bíborosnak János nagyváradi kanonokot hozta a püspökségre javaslatba, ki még papi fölszentelést se nyert s csak mint diakon élvezte a kanonia jövedelmét. II. Pius pápa nehezen akart a dologba menni, mert János kanonok még 27 éves se volt, azonban, úgy látszik, a kellő informácziók használtak s a pápa 1459. november 5-én kinevezte pécsi püspöknek s törvényes kora elértéig az adminisztráeziót a suffraganeusra bízta. A kinevezésről egyúttal Baranya népeihez, vazallusaihoz s máshová is menesztett bullákat, melyek az új püspök őszinte tiszteletére sarkalnak. A püspök, ki Mátyás király különös támogatása mellett ily fiatalon jutott a püspöki tisztségbe, nem más, mint a hírneves latin költő, kit Janus Pannonius név alatt ismerünk. 1) Dr. Csánky II. 284. — 2) Koller IV. 400.
