Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
330 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL 1454-ben Pécs várának várnagya szerdahelyi Ders fia, Pál volt, miből ez állás igen nagy tekintélye következtethető, mert Ders Pálnak kiterjedt birtokai voltak Somogybán, de valószínűleg Baranyában is. Mikor Német-Újváron Mátyás király megbukatására ezélzó tanácskozásban Garay László is részt vett, Ders Pál ama gondolatban, hogy Garay ezzel hűtlenségbe esvén, vagyonát elveszti, Siklósra és a siklósi uradalomra vetette szemét s annak a pécsi káptalan előtt kifejezést is adott. ') András püspök halála után Ders (Dauoh) Pál lett a püspöki javak őrzője; a kinevezett új püspök, Miklós (de Barnis, de Bari, Barius), a király vicecancellárja s előbb egri prépost volt és már 1455-ben utasította László király a pécsi várnagyot, hogy az ujonan kinevezett püspöknek a várat jószágvesztós terhe mellett adja át;2) a kinevezést a pápa 1450. évi január 23-án erősítette meg s a reá vonatkozó iratok igazolják, hogy a püspök decretorum doctor volt. Ez egyik nevezetesebb éve a magyar történelemnek ; ekkor űzte el az ősz Hunyady Mahomedet Belgrád falai alól s az abban résztvevő Ka- pisztrán ez évben fejezte be életét. Kapisztrám népszerűségét hirdetik ama levelek, melyeket egyesek az országból hozzá küldtek s az ige hirdetésére meghívták. András püspök is meghívta őt Pécsre 1455-ben, „hogy őt tanítani hallhassák és szavainak édességét élvezhessék“, mely levél ma is föltalálható a szentté avatási peresomóban. Nem régen a levél Írása előtt több pécsi követségben lévén Ausztriában, alkalmuk nyílt, Kapisztrám szent szónoklatait hallani. Kapisztránt népszónoklatai mellett tlieologiai tudománya is segítette népszerűvé tenni; fönmaradt szakirataiban megnyilatkozó nagy tudományossága ma is bámulatba ejti a hozzáértőket.3) Volt-e a meghívónak sikere s töltött-e néhány napot Pécsett a szent férfiú, meghatározni nem lehet ; valószínű, hogy itt volt, mert a következő évben a siklósiak is küldöttek hozzá meghívólevelet. Kapisztrám 1456. október 23-án 71 éves korában halt meg Újlakon s így nem bizonyos, hogy a siklósiak ez év mennybemenetel napján irt óhaja teljesedésbe ment volna. Miklós püspök csak 1459-ig ülhetett székén, ezen túl életben létének semmi nyoma sincs. Halála előtt saját vagyonáról végrendelkezett s miután Nürnbergből 100 arany forint életjáradékot húzott, ezt Gozthon Tamás és Pestlii Márton pécsi kanonokoknak és Sáfár Gergely pécsi polgárnak hagyta olyképen, hogy azt életfogytiglan haszonélvezzék, haláluk után pedig a székesegyház chorusához 12 prebendát alapítsanak, mégis ama föltétel mellett, hogy érette, valamint szülei- és testvéreiért naponta egy misét szolgáltassanak. Mily nagy összeg volt akkor 100 frt ! A tőkepénzt, melynek e nürnbergi életjáradék kamatját képezte, egykor a püspök Nürnberg városának adta volt kölcsönbe. A város azonban nem soká tartotta magánál a pénzt, hanem egy váltóintézetbe helyezvén, a kamatfizetést beszüntette, mi már Janus Pannonius püspök idejére esik, azonban ‘) Károlyi-Codex II. 301. — 2) Dl. 15009. — 3) Századok 1893. 762.
