Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
314 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL conseriptiokban semmi nyoma. Dr. Csánky véleménye szeréntJ) a Kara- sieza s Breznieza összefolyásánál kellene keresnünk, miután Harkányt'alva (a mai Harkanovce) is a szeglaki uradalomhoz tartozott. Azonban ez összefolyásnál és egész vidékén hajdani építkezésnek legkisebb nyoma sincs. A mai Prodjancétől keletre és Csépiétől északnyugati irányban, két vizárok összefolyásánál fekszik Selee-puszta az északibb patak balpartján, ennek átellenében, a viz jobb partján fekvő terület, ma Bizarévce név alatt ismeretes, hol egy helyet alakja és sánczainak nyomai miatt ma is régi várnak hívnak. Hasonlóképen Harkanovczétól északkeletre fekvő Zel- cin nevű község nyugatra futó utczájának végén egy hajdani erősségszerű építkezés nyomaira akadunk, honnan még az utolsó időben is sok téglát szedett ki a falú népe; túl rajta nyugatra van a Zagradje nevű erdő, melynek neve maga is várra emlékeztet; nem lehetetlen tehát, hogy a Vucsicza-patak e részén feküdt a hajdani Szeglak, mert, úgy látszik, erre voltak tartozékai, sőt Gergely falva nevű tartozéka, melyet az 1702-iki összeírásban Gregoriánéi névvel jelöltek,2) már a Karasicza-Vucsicza viz közben feküdt, keletre a mai Radikoveétől és Benefalva alatt is valószínűleg a mai Benicance községet kell érteni, mely szintén a í'olyó-közben feküdt, bár e két folyó köze az akkori Kőrösmegyéhez tartozott a régebbi megállapodások szerént. Mikor Mátyás király Yalpót s vele együtt számtalan baranyai és kőrösmegyei birtokot adományozott 1481-ben Gerób Mátyásnak, ezek közt van Zugiak is, mely Szeglaknak látszik megfelelni. :1) Az okmányban foglalt névsorból is arra kell következtetnünk, hogy e helyen kell Szeglakot keresnünk és nem a mai Selce-pusztánál ; az itt fekvő hajdani erősséget az egykori Csenerévének kell tartanunk, melyre a Bizaréveze nevezés is utal. Bizonyos az, hogy a régi okiratokban csak egy Selcin fordul elő, ma pedig a Selce-pusztával két hason nevünk van ; nem lehetetlen, hogy ezek egyike a hajdani Szeglakból korcsosult el. A mi Baranyavármegye e területének keleti határát illeti, a határt Rétfalúnál kell kezdenünk, mely a lipóczi Ketzereké volt s Baranyához tartozott, míg Eszék, melyet bár mint baranyai helyet is említenek, de általában mégis Valkóhoz számítanak; Rétfalúból a megyehatára az egykori Petres község kikerülésével, Csepin északi részén, délnyugat irányban Brodjanee- és Habjancetől délre fut, hol egyenest délnek fordulva éri el a Vuka-patakot Budminci környékén s ä Yuka mentén jut Podgoráeshoz. Podgorácscsal megszűnik a Dráva mély völgye s egy már messziről szemünkbe ötlő hegyláncz tűnik föl, mely innét északnyugati irányban húzódik el számos völgyével. E hegyláncz északi lábánál Podgorácstól Slatina felé országút vezet, melyen Podgorács után Nasicét, majd tovább Ferisancét érjük el. Nasicon túl, mintegy 7 kmrre az országúton egy községet találunk a hegyek közt fekvő szélesebb völgyben, melynek neve Moticina dolnje. Podgorács, Nasice és Moticina azért kötik le figyelmünket, mert e helyek egykor mint kiterjedt uradalmak szintén Baranyavári) I. m. II. 459. — 2) Smicilvlas i. m. — 3) Dl. 18483-
