Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 315 megyéhez tartoztak. Legnevezetesebb ezek között Nasice, a hajdani Nekcse, egykor az Aba-nemzetség birtoka, kik hűtlenségbe esvén, azt a Laczíiak kapták, majd ismét, mint előadtuk, Garay Miklós nádor vette meg Zsig- mond királytól 1407-ben. Nekcséhez, mely vár és város volt, ez időben 03 község tartozott, úgy látszik nagyobb részt a hegységben, melyek tehát mind baranyai falvaknak tekintendők. Szintén a Garayaké volt Podgo- rác, mely bár Nekcséhez tartozott, de külön uradalmat képezett és 26 faluval bírt. Baranyavármegye határai tehát itt a hegyek közt voltak jó mélyen s valószínűleg megegyeznek a mai Pozsega- és Verőczemegyék határaival, miután még Kutievo irányában találjuk a Medenyák nevű falut, mely a XV. században Matucsinához és ezzel Baranyavármegyéhez tartozott s csak Matucsinától délnyugatra fordul a határ észak felé s Orahoviczától (a régi Raholcsától) keletre jön ki a síkra, a hol azután az Aszuágyiak birtokával találkozik, mely Kőrösmegyéhez tartozott. Az Aszuágyiak birtokának nyugati vonala ugyanis az 1228-iki határjárás szerént ‘) Jalsava nevű földnél, Orahovicza szomszédságában találkozik e határral, mely Jalsava megfelel a XV. századbeli Jalsavafolyás nevű falúnak, mely a mai Josava-Stára község s egykor Baranyához tartozott. A régi határjárás szerént Aszuágy határa egy patak s ennek mentén keletre halad ; a patak e keleti iránya tehát Baranyavármegye határa volt. Ez egy ideig kelet felé haladó patakot meg is találjuk Ferisanci fölött, Csitluk-pusztánál s mai neve Masianac. Elhagyván a patak keleti irányát, Baranya határa elhagyja azt s tovább megy keleti irányban s a régi határjárás szerént öt patakon vág keresztül, u. m. az Ulcliyche- (Ucsicsa, Vucsicza), Loka- vecs-, Matichna-, Bokvik-, Nekcse-patakon ; mind e patakok máig is megvannak, sőt a Bokvik- és Novicki-patakok névleg is léteznek. Nasicz- pataktól két tó mellett s egy nagy mocsár fölött a határ a Breznicza- patakhoz azért tér át, hogy ennek mentén haladjon tovább. A határt e két patak között a Breznicza-Njemacka község fölött kell képzelnünk s a Breznica-patakra való szakadást Koskától nyugatra. A határ tovább a Breznicza-folyón megy, elhagyja Kosvárt, majd a Karasó nevű pusztához ér, mely a Kereszteseké; itt jut Karassó-vizéhez, melyen hosszabb mérték után Gerech földig halad, majd a folyóból kilépve, északnak megy a Dráváig, mely vidéket, úgy látszik, a mai Milioljaez és Moslavina között kell keresnünk, mert Moslavina és Milioljaez is Baranyához látszanak tartozni, míg ugyanis az Aszuágyiak birtokai egész Dráváig terjednek. A Brez- nicza itt oly állandó határa a megyének, hogy mikor 1378-ban Aszuágyi Péter fiai, Demeter és Benedek közösen határt járnak Szeglaki Filpus fiaival, László és Jánossal, a Vucsicza vizén lévő hídnak a felét mindegyik fél a magáénak állítja.2) Baranyavármegye ilykép az egész Aszu- ágyi birtokot, mely a Karasicza, úgy Breznicza, utóbb Vucsicza patakok között elterül, köriilövedzi s a baranyai birtokok közé beékeltnek tűnik 1 1) Hazai Vili. 21. — Dl. (1504.
