Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 313 zött feküdt s tán csak egy kivételt lehet tenni a Mariancznak nevezett községgel. Valpóhoz ez időben mintegy 14 község tartozott, elkezdve a mai Moszlavinától egész a Karasiczának a Drávába való beömlóséig. E beömlósnél a Karasicza jobb partján fekszik ma Petrievcze község; hajdan itt feküdt Szombathely nevű vár és város, melynek szintén kiterjedt uradalma volt. Fönt említett Nikolics Péter leírásában olvassuk, hogy ott falú állott, melynek neve Szombatinez volt, mely alatt egy másik falú terült el, melynek neve Petrievcze s ott, hol a Karasicza-folyó a Drávába ömlik, falak nyomai látszanak, melyek valami palota falai lehettek. Lehet, hogy Szombathely a magában Petri evczében lévő emelkedett rész, mely alatt a község elterül ; lehet, hogy Szombathely emlékét a mai Samatovci puszta őrzi, melynek az 1702-iki összeírásban Sumotovci a neve. ') Dr. Csánky2) Szombathelyt a Koskától délkeletre fekvő Subotiea- puszta helyén gyanítja. E városhoz, mely a XVI. század elején a vingárti Geréü-családé volt, 1506—1507-ben 00 község tartozott s e kívül Verőfény nevű város a mai Prizumcani-puszta helyén (mi a Verőfény rácz fordítása). E községek Petrievczétől a Karasicza mentén nyugatra, a Vucsicza beöm- léséig húzott vonalon a Vucsicza, majd az abba ömlő Breznicza mentén egész Budminczig húzott sávon terültek el; legalább azok a falvak, melyek részben máig megvannak, részben pedig hajdani helyüket megállapítani sikerült, e vidéken s főkép a Vucsicza mentén egész a Brezniczáig nyúlottak el. A mai Bizovác, hajdan Bicsárfalva, ettől nyugatra pár kmtre feküdt Pálfalva mai Pavlovcz nevű térség, ettől északra Szélszeg község ma Zelkovac nevű terület. Szombathelyhez tartozó községek része a korábbi időben nem ide, hanem 1392-ben Kosvárhoz tartozott, melynek 21 község képezte tartozékát; ezek között áll Csapa is (a mai Csepin). Kosvár (Koska) tartozékai között egyik nevezetesebb község Pázmánfalva (később Poznanovcz), melynek nevét Harkanoveétól keletre alig egy kmrre fekvő erdőirtás őrzi. Kosvárról tudjuk, hogy az a Szegla/d-családé volt, de Filpe fia, László, hűtlenségbe esvén, birtokait Kórógyi István kapta meg. A Szeglakiaknak e vidéken egy másik uradalmuk is volt, maga Szeglak, melyhez 1467-ben 8 község és 16 puszta tartozott, de, melyek neveik után Ítélve, pl. Belenezfalva, György fal va, Fagyanczlalva, egykor szintén községek lehettek, melyeket a török betörések tettek tönkre. A Szeglakiak ez uradalma a kosvári birtokkal összekeverve feküdt s valószínűleg még azok osztozkodásakor hányatott össze. így Tebinczfalva Szeglakhoz tartozott, holott az ettől északra fekvő Pázmánfalva Kosvár tartozéka volt. A Badaczfalva (a mai Habjanovce) Szeglak tartozéka s az attól keletre fekvő Brodjancitól alig egy kmrre fekvő Kőrösteke (ma Krisevacko nevű temető) Kosvár tartozéka. Szeglaknak összesen 24 tartozékából alig sikerült néhányat megállapítani s Szeglak fekvését is homály borítja, nevének az 1697—1702-iki 9 Smiciklas Spom. o Slav. II. 120. lap. — 2) l. m. II. 4(5(5.
