Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
310 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL tartoztak e hatalmas uradalomhoz, mint Poroszló (közvetlen Siklós alatt), Senyeföldet szintén magukhoz kerítették. Terjeszkedésük elhatolt Sellye vidékére, hol Gereczét, *) Silyefalvát, Bogdását s egyéb falvakat szerezték meg, melyeket /. Ulászló idejében, Garay László hűtlensége folytán, elveszteni látszik egy fönmaradt okmány szerént, de azért azokat továbbra is a (jaray-esalád kezén találjuk. Monostor és tartozékai szintén a család kezébe kerülnek egy ügyes örök-szerződés folytán; Villányban is bírtak részeket, de azon csakhamar túladtak. Mégis Siklós uradalma a baranya- vári liegyláncztól nyugatra egész Sellyéig húzódott, mely kevés kivétellel a Garayaké, úgy, hogy mikor Garay Jób magvaszakadtával a Szécsiek a leánynegyed jogát keresték : a Siklóson 1-195-ben eszközölt összeírás tanúsága szerént, Siklóshoz összesen 64 község tartozott. Ezekhez járultak még a drávántúli részek, melyek közül Villámtelkét már korábban szerezték meg, ellenben Nekcsét (Nasicz) és Podgarácsot, valamint az ezekhez tartozó s számtalan apró faluból álló kiterjedt uradalmat a Garayak csak 1407-ben vették hatalmukba; valószínű, hogy azok ez időben különösen a Siklóson lakó Garayak kedvéért esatoltattak Baranyához. Pécs és vidékén csak kisebb birtokosokkal találkozunk és semmi jelet nem találni arra nézve, hogy a Zsigmond király elleni mozgalmakban részük lett volna, bár azt se látjuk, hogy vele éreztek volna, mert mikor 1402-ben 112 magyar nemes biztosította aláírásával Albert ausztriai herczegnek a magyar trón öröklését Zsigmond magtalan elhalálozása esetén, ezek között alig találunk néhány baranyait. A megye északnyugati sarkán lévő Bárók leszámításával csak három aláíró volt: Bika János Terehegyről, szekcsői Herczeg László s az Istvánffyakból Pál fia, István de Kisasszonyfalva.i) 2) Ezek után most már kísérletet tehetünk Baranyavármegye XV. századbeli térképének megállapítására. A megye soha nagyobb nem volt mint e században, mit, mint említettük, a hatalmas földesurak kiterjedt birtokai okoztak. Határjárásunkat a Mecsek mögött, a mai Mániánál kezdjük meg, mely már Tolnavármegyéhez tartozott s valószínű, hogy ugyanegy a régi okiratokban 3) sokszor említett Malafalvával, melynek közelében feküdt Monok nevű község, melyet már a XIV. századbeli pápai adólajstromok is említenek ; hihetőleg a mai mániái kápolna helyén állt s mely községről az 1680-iki összeírások azt mondják, hogy sok év óta pusztán hever.4) Innen kezdve a határ a völgyben haladt Oroszló felé a korábbi időben, mivel azonban e században a pécsi káptalannak Jánosiban voltak birtokai s Csipán község is, mely Jánositól nyugatra feküdt, a káptalannak hódolt, ez egész területet hozzá kapcsolták Baranyához, mi 1461 körül történt, így emlékszik arról egy okmány, mely Kemenfalváról, Jánosi vidékén, azt mondja, hogy „áttétel által“ van Baranyában (in Baranya per translationem existens).5) i) Össze nem tévesztendő a föntebb említett Gereczével, a mely Vókánv vidékén feküdt. — 2) Fejér X. 4. 134. — 3) Zichy-codex. — *) Urb. ct G. fasc. 37. Nr. 46. — 5) Zsély fasc. 213. 2718.
